Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Április
Április 29 Gyűjti, a mit csak rejte a külföld népe javára És idegen toll irt a magyarról. 8 hogy ne legyen csak a szemnek majd csodatárgya e sok kincs, Nem fényéig vele dús palotában 8 el sem rejti, hogy otthon eméssze a szú meg a moly azt, Nagy lélekkel a Honnak ajándokul adja a könyvtárt, Hogy kegye éljen, soh’se apadjon ... így lelkesedett Révai Miklós, a költő, amikor 1803. december 10-én a pesti papnevelde épületében közhasználatra megnyílt a Széchényi Ferenc adományából létrejött Országos Könyvtár. Joggal lelkesedett, mert ez történelmi jelentőségű esemény volt. Pest-Buda a XVIII. század során vált az ország szellemi központjává. A nemzeti függetlenségért, polgári átalakulásért vívott harc elsősorban nyelvi és irodalmi területen ért el sikereket. Ebbe a küzdelembe kapcsolódott be a maga módján Széchényi Ferenc. 1754. április 29-én született. Tanulmányait Bécsben végezte be, majd a feudális arisztokrácia szokásos hivatali pályafutását vállalta. Csakhamar túlnőtt azonban ezen a körön. Utazásai, olvasmányai és nem utolsó sorban titkára, aki egyúttal első könyvtárosa is volt: Hajnóczy József, más irányba fordították érdeklődését. Ez a legkiválóbb magyar jakobinus, aki a Vérmezőn életével tett hitet a köztársasági eszme mellett, Széchényinek munkatársa volt könyvtára és régiséggyűjteménye megalapozásában. A múlt tanulmányozása közben Széchényi Ferenc nem feledkezett meg az élő magyar irodalom és tudomány támogatásáról sem. Bőkezű mecénása a hozzá anyagi támogatásért forduló íróknak, Kónyi János strázsamestertől Csokonai Vitéz Mihályig. 1802-ben a következő folyamodványt terjesztette a király elé: „Felséges uram! Ifjúságomtól kezdve fáradhatatlan gonddal, nagy áldozattal szereztem meg magamnak azt a gyűjteményt, amely részint közvetlenül, részint közvetve Magyarországra, és a társországokra vonatkozik, s amely a) nyomtatott könyvekből, b) kéziratokból, c) érmekből és régi pénzekből, d) rézmetszetekből... áll. .. Méltóztassék kegyesen engedélyezni, hogy ezen gyűjteményt Magyarországnak adományozhassam, amely nekem az ezek megszerzésére szükséges eszközöket nyújtotta ...” így került a nemzet tulajdonába az a 11 884 könyvből, 1152 kéziratból szerveződött gyűjtemény, amely ma is mint Országos Széchényi Könyvtár szolgálja a magyar művelődést. Széchényi Ferenc 1820-ban hunyt el. Rá is áll Arany János szava, amit fiáról, Széchenyi Istvánról mondott: „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét.. B. P.
