Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Április
Vajon milyen alapon lehet egymás mellett említeni a lőport és a műtrágyát ? A válasz egyszerű: mindkettőhöz nitrogénvegyületek kellenek. Amióta egy ismeretlen feltaláló valamikor a középkorban feltalálta a lőport, a természetben legnagyobb mennyiségben előforduló nitrogénvegyület, a salétrom nagyon fontos cikk lett: nélküle nem volt lőpor. Sok országban állami megbízottak vakarták le istállókból, galambdúcokból a falon „kivirágzó” salétromot. Másutt szigorúan előírták beszolgáltatását. A múlt században felfedezték a hatékonyabb szerves robbanóanyagokat; ezek gyártásához meg salétromsav kellett. A növekvő igényt azonban a falkivirágzások már nem elégítették ki, már csak azért sem, mert ugyanakkor megkezdődött a műtrágyák alkalmazása is, amihez megint csak nitrogénvegyületre volt szükség. Átmenetileg megoldotta a kérdést az, hogy Chilében hatalmas salétromtelepeket tártak fel. Ám a német vezérkar aggódott, mert tudta: háború esetén nem jut hozzá a chilei salétromhoz. Hogyan lesz hát lőszere ? A levegő kimeríthetetlen nitrogénbánya lenne, csak a belőle kivont nitrogént valahogy vegyülettó kellene alakítani! Haber német tudósnak alapos elméleti megfontolások után 1905—1909-ben laboratóriumi méretben sikerült egy módszert kidolgozni, amelyben a levegő nitrogénjét hidrogénnel reagáltatta nagy nyomáson és magas hőmérsékleten, s azok ammóniává egyesültek. A hatalmas Badische Anilin und Sodafabrik rögtön felfigyelt, és megvette Haber szabadalmát. A feladat azonban ezzel még nem volt megoldva: más a laboratórium és más az üzem! A szükséges nyomásálló berendezések, alkalmas katalizátorok megtalálása reménytelen feladatnak látszott. Carl Bosch, a fiatal vegyészmérnök azonban, akire a megvalósítást bízták, soha nem csüggedt. Fáradhatatlanul szervezett, kutatott, és 1914-ben, éppen az első világháború kitörésekor működött az első üzem, mely a Haber—Bosch szintézis szerint ammóniát gyártott. Abból salétromot csinálni már kisebb probléma volt. Katonai igény szülte tehát ezt az eljárást, de általános haszon származott belőle. A később (1931-ben) Nobel-díjjal kitüntetett Carl Bosch végignézhette eljárása diadal útját: amikor 1940. április 26-án elhunyt, a világ nitrogénműtrágya-szükségletének már 80%-át módszere szerint állították elő. Sz. F.
