Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Április
Április 21 Az első magyar egészségügyi szervező „Világnézete oda sarkallta, hogy a maga körében, a maga hazájában mozdítsa elő mindazon tulajdonságok fejlődését, amelyek az embert nemessé, a nemzetet naggyá tehetik” — mondotta emlékbeszédében Markusovszky Lajosról, kortársáról és barátjáról Korányi Frigyes. Markusovszky 1815-ben született. A pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd külföldi útjain sok tapasztalatot. Sebész lett, a magyar sebészet egyik nagy ígérete. A szabadságharcban a dunántúli csapatok főorvosa volt, előadásokat tartott a hadisebészetről. Ezért a szabadságharc leverése után eltávolították az egyetemről, barátaival csak ábrándozhatott a magyar egészségügy korszerű megszervezéséről. Első lépésként 1857-ben megindította az Orvosi Hetilapot, a máig is megjelenő legjelentősebb hazai orvosi szakfolyóiratot. E folyóiratban napirenden tartotta hazánk egészségügyi problémáinak megoldását. Nevéhez fűződik az Orvosi Könyvkiadó Társulat megalapítása is. Terveinek megvalósításához a kiegyezés után foghatott hozzá, amikor Eötvös József őt hívta meg minisztériumába az orvosi ügyek intézésére. Markusovszky újjászervezte a budapesti orvosi egyetemet, új klinikákat és kórházakat építtetett, de legfőképpen a közegészségüggyel foglalkozott. Kezdeménye-Markusovszky Lajos zésére jött létre a világ első közegészségügyi intézete, amelynek élére a fiatal Fodor Józsefet állította. Alapvető törvényeket alkotott a közegészségügy védelmére. Jól tudta, hogy az egészségvédelem elsősorban társadalmi probléma. „A mai közegészségtudomány — írta — igenis jól tudja, hogy a szegényápoldák, a lelencz- és kórházak . . . csak elfödik a társadalom undorító fekélyeit... de egymagok még korántsem állítják helyre a társadalom épségét és egészséges voltát.” Nem egy elgondolása csak a felszabadulás után valósult meg. 1893. április 21-én halt meg. Emlékét nemcsak az Orvosi Hetilap őrzi büszkén címoldalán, hanem több egészségügyi intézményt is róla neveztek el. Vas megyében — ahol született — minden évben tudományos ülésszakot rendeznek emlékére, tiszteletére. Sz. S.
