Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
fejlődésnek lendül, sokasodik meg a papírkészítők száma, és már csak elszigetelten jelentkezik ez a probléma. A hetvenes években már fordított a helyzet, több a papírkészítő, mint a papírmalom, mint ezt a lékai példán tapasztalhatjuk.135 1710-ben már működött a kercsesorai (Fogaras), 1711-ben a zólyomlipcsei (Zólyom) első, 1718-ban pedig a kolosmonostori (Kolozs) papírmalom. 1715-ben alapították a dobsinai (Gömör) második malmot. 1721-ben már üzemben volt a rózsahegyi (Liptó), 1725-ben pedig a sajószentpéteri (Borsod). 1726-ban létesült a kisszlatinai (Trencsén). 1729-ben a pápai (Veszprém) már üzemelt. 1731-ben alapították a lékait (Vas), 1732-ben a temesvárit (Temes). 1732-ben már termelt a fogarasi (Fogaras), 1735-ben a brassói (Brassó) második, 1741- ben pedig a csabai (Borsod) és az újlehotai (Nyitra) első malom. 1742- ben alapították a szelecit (Trencsén), 1743-ban a hévíz-oltbogátit (Alsó Fehér), 1750-ben a roskányit (Hunyad). 1752-ben indult a lipoldfai (Vas), és üzemben volt a szinyelipóci (Sáros), 1754-ben a szeben-talmácsi (Szeben) második, 1756-ban pedig az ochtinai (Gömör) papírmalom. 1757-ben a következő malmok termeltek már: a bosáci (Trencsén), hradeki (Nyitra), rohrbachi (Pozsony), újlehotai (Nyitra) második, 1758- ban pedig az ebedeci (Nyitra, Bars). Ez évben alapították az alsókameneci (Bars) papírmalmot. 1759-ben üzemben volt már a drienoveci (Trencsén), a nagyszlabosi (Gömör) első, 1760-ban barkói (Zemplén) és hrabóci (Sáros), 1763-ban pedig a borostyánkői (Vas). 1764-ben kezdték építeni a pécsi (Baranya) malmot. 1765-ben létesült az óturai (Nyitra), 1770-ben a kispalugyai (Liptó) és az orláti (Szeben) már működött. 1771-ben a következő malmok voltak már üzemben: a bielipotoki (Liptó), a körmöci (Bars) második, a szentendrei (Pest), és ekkor alapult a bajnai (Nyitra), a dejtei (Pozsony), a novavillai (Zágráb), 1772-ben pedig a kokovai (Gömör) első papírmalom, amikor üzemben volt már a moraváni (Nyitra) malom. 1773-ban volt a már ismertetett Mária Terézia-féle sikertelen diósgyőri papírmalom-alapítási kísérlet. 1774-ben alapították a rochfalvai (Gömör) papírmalmot. 1778-ban már működött a necpáli (Turóc), és ez évben indult meg a bronistyei (Trencsén) malom. 1779-ben már működött a boboti (Trencsén), és kezdte meg termelését a rozsnyói (Gömör). Ez évből egy papírmalom-alapítási kísérletet is ismerünk. Az enyedi papírmalom (Alsó Fehér) már 1722-ben elhagyott volt, s falának köveit kezdték elhordani, ezért javasolta Kaprontzai Ádám nyomdász 1779-ben, hogy a kollégium papírmalmot állítson fel. Kísérlete eredménytelen volt.136 1780-ban már termelt a ravaszmezői (Mármaros), 1781-ben pedig a nizsnai (Árva) malom. 1783-ban létesült a zólyomlipcsei (Zólyom) 78
