Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
III. Papirkészítésünk átalakulása papirgyártássá. 1840-1900
Elöljáróban és összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy általános politikai helyzetünk 1848—49-ben és 1867 utántól kezdve volt kedvező a hazai papíripar számára. Nem az osztrák birodalom, hanem Magyarország érdeke alakította fejlődését. Politikai vonatkozásban tehát papíriparunk is függetlenné vált, de a gazdasági helyzet következményeként az osztrák papíripar hátráltatta haladását. Az idegen politikai hatalom — végső fokon az uralkodó — helyett az idegen pénzhatalom — a tőke — avatkozott az életébe, de a hazai papíripar valamit mégis nyert e cserén. 1867 után a papíripar érdeke külpolitikai vonatkozásban megegyezett az ország érdekével, belpolitikai területen azonban, különösen helyi vonatkozásban, gyakran voltak érdekellentétek. Vagyis a politikai tényező — eltekintve 1848—49-től — 67-ig papíriparunk egészének, 67-től csak egy részének fejlődését korlátozta bizonyos mértékben. Azonban e belpolitikai akadályok mögött is gazdasági okok működtek. Rendszerint az önkormányzatok vagy más iparágak érdekei ütköztek össze a papíripar érdekeivel. — Később részletesen foglalkozunk e kérdéssel. — Ha az előző korszakhoz viszonyítjuk a helyzetet, e 60 év alatt — tehát a 67 előtti állapotot is beleértve — a papíripar számára kedvezőbb volt a politikai tényező, de korántsem annyira kedvező, mint a tőlünk nyugatra eső országokban, Ausztriát is beleértve. A gazdasági helyzet alakulása némileg eltért a politikaitól, és összetettebb volt annál. Forradalom zajlott le ezen a területen is, amelynek eredményeként a kapitalizmus jutott uralomra. Gazdasági helyzetünket 1840—48 között — a reformtörekvések következtében — a gyarmati függés és a feudalizmus felszámolása érdekében folytatott harc jellemzi. A fejlődést hátráltatta az osztrák kormánynak új, a német vámszövetséghez közeledő gazdaságpolitikája. Ez Magyarország számára kedvezőtlen volt, mert — mint Kossuth megfogalmazta — a belső vámvonalak lebontása nyomán meginduló szabadkereskedelemben az erős német államok az iparilag elmaradt Magyarországot elnyomják, sőt a nemzeti szabadság is veszélybe kerülhet.3 A politikai mozgalmak, a belső piac tágulása következtében, és mivel a kereskedelmi tőke fokozatosan átalakult ipari tőkévé, 1840-től kezdve jelentős gazdasági fejlődés tapasztalható, amelyet a nagybirtokokon létesült és a céhes üzemekből tőkés vállalkozások jelentősen támogattak. Gyarmati helyzetünk azonban korlátozta a hazai tőkefelhalmozódást, viszont komoly lehetőséget adott az osztrák tőke számára, amit ez nem is mulasztott el megragadni.4 Az 1847-es válság megtorpantotta a fejlődést. Az osztrák hitelezők beszüntették a hitelt, következménye a 48 elején tapasztalható pénz-309
