Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
ben ezt kivitelnek vesszük): Pécs 1794-től írópapír. Tengerpartra: Novavilla 18. század vége írópapír, Fiume papírgyár — mint ahogy tengerentúlra is — 1828-tól író-nyomópapír. Bécsbe: Ebedec 1787-től nyomópapír. A panaszt a behozatalnál is megismételhetjük: a 16—17. század forrás-szegény, a 18—19. század már kielégítőbb.839 A behozatal kb. így alakult. A 16. század második felében a behozatal évi átlaga kb. 450 rizsma, vagyis 2700 kg papír volt, azaz a termelés 23%-a. A 17. században kb. 2700 rizsma, vagyis 16 200 kg papír az évi behozatali átlag, a termelés 18%-a, az előző időszak 600%-a. A 18. században az évi behozatali átlag 10 000 rizsma, vagyis 60 000 kg papír, a termelés 13%-a, a 17. századi átlag 370%-a. A 19. század első felében 30 000 rizsma, vagyis 180 000 kg papír az évi átlagos behozatal, a termelés 7%-a, az előző század 130%-a. — Az egész korszak átlagos évi behozatala 10 762 rizsma, vagyis 64 572 kg papír lehetett. A behozatalnak a hazai termeléshez viszonyított századonkénti százalékszámai — 23, 19, 13, 7% —, valamint mindkettőnek a századonkénti növekedését jelző százalékszámai — hazai termelés 743, 510, 573%, behozatal: 600, 370, 300% — bizonyítják, hogy a behozatal századonként fokozatosan csökkent, vagyis a hazai termelés jelentősen növekedett. Még világosabban láthatjuk ezt, majd ha mindkettőt a fogyasztáshoz viszonyítjuk. A behozatal körülményeivel később foglalkozunk, itt csak a papír származási helyét kell tisztáznunk.840 A 16. század második felében lengyel, cseh, osztrák papírmalmok termékeit fogyasztottuk inkább, a délnémet behozatal jelentősen csökkent.641 A 17. században kiszorul a lengyel, csökken a cseh is, az osztrák behozatal javára. A 18. században majd kizárólag osztrák, kis mennyiségben cseh papírmalmok termékeit hozzák be,642 amit szintén osztráknak ítélhetnénk, hisz Ausztria tartománya volt. E század második felében egyes osztrák, különösen alsó-ausztriai papírmalmok monopolizálják a legnagyobb igényű fogyasztói terület, a központi közigazgatás papírellátását, így a behozatal többségét ez veszi igénybe. A 19. század első felében már szinte csak Alsó-Ausztriából volt behozatal. A behozott papír után természetesen vámot kellett fizetni. Erről már volt szó a papírkészítői rendeleteknél, így elégséges, ha itt csak a századonkénti átlagokat vizsgáljuk meg.643 Ez rizsmánként az alábbiak szerint alakult. (L. 76. á.) A 16. század második felében 3 кг. a 17. században 1 Ft 4 kr. az előző időszak 2133%-a, — a 18. században 35 kr. az előző századhoz 292
