Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
és a legjobban termelő malom sem jut el a feléig. Tehát nem termeltek folyamatosan, évi viszonylatban nem teljesítették sem a napi termelési, sem az évi munkanap-normát. A 18. század első felének átlagos termelése a 17. századhoz viszonyítva kb. 20%-kal növekszik és túljut az általános norma harmadán, a felső határ pedig majdnem eléri a kétharmadát. 1750 és 1780 között az évi átlag további 8%-kal növekszik. Az alsó határ is emelkedik 170%-kal, viszont a felső határ 88%-kal visszaesik, s így a norma kétharmada alá kerül. Vagyis a termelés egyenletesebb lesz. 1780 és 1800 között az évi átlag 175%-kal növekszik az előző 20 év átlagához viszonyítva, a század első felének átlagához viszonyítva pedig 187%-kal, és pontosan eléri az általános norma kétharmadát. Az alsó határ jelentősen leesik— 1/7-e az előző 20 év alsóhatárának-—, a felső határ viszont 500%-kal emelkedik, és az általános normát 266%-kal meghaladja, ami 2,7 kád termelést jelent, mutatván azt, hogy itt már árutermelésről van szó. Vagyis a század utolsó 20 esztendejében erőteljesen megindul a fejlődés. Ezt nemcsak az átlagtermelés (a termelés már folyamatosabb) és a felső határ jelentős növekedése (több műszakban dolgoznak, esetlegesen több mint évi 250 napot) bizonyítja, hanem éppen az alsó határ csökkenése. Ez ugyanis azt jelenti, hogy már kis igényű önellátás számára is malmot építenek. — A 18. század második felének évi átlaga az első felének átlagához viszonyítva 146%-kal növekszik, s valamivel több, mint az általános norma fele. Az egész 18. század évi átlagtermelése az előző századhoz viszonyítva 156%-kal emelkedik — az általános norma 47%-a lesz —, a felső határ pedig 543%-kal növekszik, az alsó viszont 25%-kal csökken. A 19. század első 20 évének átlaga az előző század utolsó 20 évének átlagához viszonyítva 194%-kal növekszik, és túlhaladja az általános normát, annak 129%-a lesz. Az alsó határ változatlan, a felső határ viszont 225%-kal növekszik, az általános norma 600%-a lesz. Eléri a 6 kád termelését, tanúskodván a jelentős fejlődésről, a napi több műszakról, az évi munkanapok teljes kihasználásáról, és az árutermelésről. 1821 és 1840 között az átlag az előző 20 év átlagához viszonyítva 12. A malmonkénti évi termelési átlag alakulása rizsmában. 16. sz. vége ■— 19. sz. eleje. 274