Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
egészen. Az udvar által kívánt nagyságot könnyen elkészíthették volna. E kisalakú papír előállítása az anyagköltséget csökkentette volna valamivel, de a merítés és az egész készítési folyamat normáját alig emelte volna meg. A papírt viszont lényegesebben olcsóbban — fele áron — kellett volna adni. Következőleg a papírkészítő jelentősen ráfizetett volna e nagyságú papír készítésére. Erről azonban nem beszéltek, de az ügyből nem lett semmi. Az udvar által kívánt papíralak (214 X 342 mm) egyébként nem sokkal tér el a ma használatos általános alaktól (A/4 = 210 X 297 mm).-— Nem függ az előbbivel össze, de azért érdemes megjegyezni, hogy az 1830-as években éppen ellenkező az irányzat, nagyobb alakú papírokat használnak hivatalaink. Az egyes alakok megnevezésére az elöljáróban mondottak érvényesek. A kevert megnevezésekből nem lehet kibontani csak az alakra vonatkozókat, tehát a következőkben használt megnevezések ne vezessenek félre. A papíralakot—mint a rizsmasúlyt—már a 14. században előírták.603 Az említett 1754-es rendelet szintén,604 és ugyanazt mondhatjuk, amit a súlyra: nem volt kötelező. Illetve pontosabban így fogalmazhatjuk: a rendelet táblázatát az egységesítésre törekedve, az általános osztrák papírkészítői gyakorlat alapján, de nyilvánvalóan a középértéket (átlagot) felvéve állították össze, tájékoztató jelleggel. Tehát nem volt kötelező értékű norma. És mivel ilyen táblázat papírkészítőínk között nem forgott közkézen, nem is igen ismerték. Ők gyakorlatból tanulták meg az általános mértékeket. Ez azonban nem volt egyforma. Az egyes azonos nagyságúnak mondott alakok mérete, mindkét kiterjedésben, 20—30 mm-t, gyakran még többet is eltért. Mint a súlynál, itt is példát adhatunk az 1754-es rendelet, valamint az 1784-es hivatali papírok szállításának pályázatára beadott hazai és osztrák, egyformának nevezett mintaívek alapján. A hazainál a szélső határokat közöljük — ha van, hogy a hazai ingadozást ábrázoljuk—, az osztráknál a középértéket. így alakul: kis kancelláriai: rendelet 361 X 440 mm, hazai 345 X 440 — 357 X 443 mm, osztrák 357 X 467 mm; kis médián: rendelet 388 X 499, hazai 393 X 503 — 397 X 495, osztrák 400 X 500; nagy médián: rendelet 434 X 539, hazai 400 X 5201 — 440 X 550, osztrák 440 X 577; regál: rendelet 487 X 615 mm, hazai 450 X 600 mm, osztrák 475 X 615 mm.605 E rendelet (1. 71. á.) 15 „fajtában” 11 alakot közöl (a többi között minőségi különbség van), de ez nem valamennyi. Hazánkban más nagyságokat is készítettek. Általában 5—10 kis és közepes méretet 322 X 412 — 393 X 503 mm között. A nagyobb alakokat (400 X 520 — 570 X 17* 259
