Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
A nyers- és segédanyagok előkészítése után következett a malom munkája, a zúzó és a hollandi szerepe: az anyag(pép)készítés. Két fázisa volt: a félanyag és a (kész)anyag elkészítése. Mindkettőnél a segédszemélyzeten kívül a papírkészítő is tevékenykedett. A félanyag készítéshez az anyagszekrényből a zúzóba hordták a rongyot. A 17. századig 5 rizsmának valót is zúztak egyszerre. Ezt a tömeget azonban a zúzó nem tudta kellőképp kitisztítani, és a rostosítás is egyenetlen lett, következőleg a papír sárgásabb, csomósabb. E helytelen gyakorlaton a 18. században változtattak. Csak 1 rizsma anyagát zúzták egyszerre, azt is 3 órás harmadolásban hordták be. így az anyag tovább tisztult, a piszok jobban elkülönült, kimosódhatott a folyóvízben, a rostok egyenletesebbek lettek, tehát a papír fehérebb és szebb lett.577 A korábbi meszezési eljárásnál 24—26 órát dolgozott a zúzó. A rothasztott rongynál 12—13 órás munka is elég volt. Mindkét esetben az utolsó órában elvezették a vizet a teknőből, és kalapács-helyenként 0,5 kg meszet tettek helyébe, ezt dolgozta össze a rostokkal a zúzó.578 — A hollandi ugyanezt a munkát lényegesen hamarább és jobban elvégezte: rothasztott rongyból 3—4 óra alatt megőrölte a félanyagot. Az így elkészült félanyagot azután visszahordták az anyagszekrénybe, és pépkótissal szilárdra ütögették. 24 óránként — lehetőleg reggel vagy este 6 órakor — kiszedték és átrakták. A rakásmagasságról a 17. századig az volt a vélemény, hogy mennél magasabb, annál jobb. Csak a 18. században jöttek arra rá, hogy így sokáig kell tárolni, mert lassan tisztul, és áttértek a kisebb, kb. 1,3 m magas halmozásra. A félanyagot általában 2 hétig tárolták így az anyagszekrényben. Ha nem volt sürgős a munka, tovább is, mert ekkor jobban kitisztult, és fehérebb lett a papír. A félanyagot, tisztulási ideje után, ismét a zúzóba hordták, és hasonló módszerrel elkészítették a készanyagot. Lassújáratú malomnál 24 óra is kellett ehhez, gyorsabb járatúaknái 18—12 órára csökkenhetett a feldolgozási idő. A hollandi viszont 5—7 óra alatt elkészült vele.579 A készanyagot ezután ismét az anyagszekrénybe hordták, és a pépkótissal most már egész szilárdra ütögették, hogy önmagában is megálljon. Az anyagszekrényt ugyanis, újbóli felhasználásra, levették róla. A következő munkafázis volt a legfontosabb: a szétzúzott anyagrostok célszerű összeállítása, nemezelése, a műveletek célja: a papírkészítés (1. 69. á.). E munkamozzanatnál korán kifejlődött és állandósult munkamegosztással dolgoztak. Három legény összmunkájával készült a papír» 248
