Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
nek megfelelő nagyságú hengerszelet, rovátkolt lemezzel vagy pántokkal — késekkel — ellátva. A csaknem összeérő henger- és fenékkések foszlatták (őrölték) a vízzel hígított anyagot, amely a doh mozgása következtében a kád 0 alakú csatornájában körforgást végzett (1. 64—65. á.). — Tájékoztató méretadatok: a kád átlagos hossza 3 m, szélessége 1 m, mélysége 0,40 m, a hengerkés dobátmérője 0,8 m.556 Az 1547-ben feltalált sulyok (Schlaghammer) a 17. század végén terjedt el nálunk. Lényegében egy nagy kalapács volt. Hasonló a zúzómű egyetlen kalapácsához, de a főtengely éke nem a fejénél, hanem a nyelénél mozgatta. A kalapács fémmel borított 64. A hollandi tervrajza. 1773 (Diósgyőr). Felülnézet, %-es tervkicsinyítés. 65. A hollandi metszet-vázlata, a = meg hajtás, b = tengely, c = kád, d = középfal, e — dob a hengerkéssel, / = fenékműütőfeje egy tőkére rögzített márványlapra, illetve az odahelyezett papírra ütögetett (1. 66. á.). — Tájékoztató mértékek: a kalapácsnyél átlagos hossza 3,5 m, fejhossza 0,8 m, ütőfelülete 0,4 X 0,4 m.557 A sajtó (Presse) hazánkban a 18. század végéig kézi erővel működött. Az 1800-as években kezdik alkalmazni — ezek mellett — a gépi, ún. vízi sajtót, amelyet a főtengely mozgatott, megfelelő áttétellel.558 A sajtó oldalállványához hornyolással illeszkedő szorítólapot a 18. század elejéig fa, ezután vas csavarorsó szabályozta. A csavar meghajtása — a sajtolás — a kézi sajtónál általában a csavarorsó alsó részén kifúrt lyukon átdugott rúddal — esetleg kötelek segítségével —, a 18. század végétől kezdve vas fogaskerék áttétellel, kézzel, a gépi sajtónál ugyancsak fogaskerék áttétellel a főtengelyről vízi erővel történt (1. 67. á.). Az egyes műveleteknek megfelelően — de természetesen nem minden malomban — volt kád- (Büttenpr.), rakosó- (Gautschpr.), száraz(Trockenpr.), simító- (Glattpr.), enyves- (Leimpr.), reszelő-, (Abreibpr.) 16’ 243