Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
átmérőjű tengelyét — ezzel a 10 kalapácsos zúzóművet, s az egyik még a sulykot is —, a harmadik pedig (3,80 m átmérőjű, 0,80 m széles) a rongyvágógép 4,60 m hosszú, 0,40 m átmérőjű tengelyét hajtotta. A másik oldalon vezették be a Hámor patakból egy derítőn és 370 m hosszú, 0,40 m átmérőjű vezetéken a gyártásvizet. Az emeleten a lakás másik része: oldalszoba, a feljárattal, és egy szoba, kályhával. Mellette 10,50x23,80 m-es terem: legényszállás és papírraktár, feljárattal a szárítópadlásra. A 6,30 m-es középmagasságú padlás két részre volt osztva (1. 18. á.).321 A lékai malomnak egy kis pépkészítőmellékműhelye volt, kb. 400m-re aHámorpatak mellett. 1747. évi tervrajza szerint 118,50m2alapterületű, L alakú, földszintes épület volt, manzárd padlással. 1 bej árat, 2 ajtó, 11 ablak. A bejárati előtér végén az anyagszekrény tér. Jobbra rongyfeldolgozó helyiség, kályhával. Balra 5,70 X 10,10 m-es zúzómű helyiség, padlásfeljárattal. 1 felülcsapó kerék, tengelyén 5 kalapács (1. 19. á.).322 A pécsi papírmalomnak három tervrajzát is ismerjük. Az 1770 körüli, tehát megindulási idejéből való tervrajza szerint, a földrajzi adottságokhoz igazodva, északról földszintes, délről emeletes, manzárdtetős épület volt. Gerincmagassága délen 17 m. A főépület alapterülete 14,50 X 27,40 m, amelyhez az emeleti szinten 8,00 X 8,00 m-es északi szárny csatlakozott. Az egész épület kb. 4900 légköbméter volt. Az épületszintek átlagos belmagassága 3,40 m. 3 bejárat, 15 ajtó, 38 ablak, 24 padlásszellőző ablak. 18. A lékai papírmalom tervrajza. 1751. '/„-os tervkicsinyítés. 148