Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
3. Takács Pál: Dr. Györki József (1891–1957)
reakció alapján kielégítő aktivitású gázkéntelenítő masszához jutnak. A massza gyártási technológiája kidolgozásának kapcsán gyűjtött elméleti tapasztalatai összegeződnek Györki [58] cikkében, melyet a SziLÁGYinak péti aktív szenes kéntelenítő ismertetésével kapcsolatos cikkére* reflektálva ír. E cikkben hangsúlyozza, hogy mind az aktív szenes, mind a vashidroxidos eljárásnak alapját H2S + y2 02 = H20 + s reakció képezi, ugyanis a vas-hidroxidos kéntelenítésnél a Fe203 + 3 H2S = Fe2S3 + 3 H2Ö reakció szerint lefutó első lépcsőt azonnal nyomon követi a Fe2S3 + iy2 02 = Fe203 + 3 S reakció. A bruttó reakció alapján helyesen szögezi le, hogy a vas-oxidos eljárás is katalitikus eljárás, és így nem a masszában levő vas-oxid abszolút mennyisége, hanem annak aktivitása a döntő szerepet játszó tényező a tisztítás gazdaságossága tekintetében. E főbb következtetéseiben feltétlenül helyes és értékes cikkében is megnyilvánul azonban a már említett polemizáló szellem, amennyiben az aktív szenekkel történő gázkéntelenítés magyarországi magas színvonalú megvalósításával kapcsolatban nincs elismerő szava, hanem annál többet hangoztatja az eljárás régóta ismert voltát és a felhasználási terület szempontjából korlátozott jellegét. 3.2.5. A porkérdésről A Bányászati Kutató Intézetben a már említett tárolási és öngyulladási kutatás mellett számos ipari problémával is foglalkozott Györki. így vizsgálta — negatív eredménnyel — a palaválogatás hatékonyságának javítására a fluoreszcens fény alkalmazásának lehetőségét [63], kísérleteket végzett a kokszgyártásra szolgáló pécsi sülőszeneknek 10% tatabányai, ill. dorogi szénnel való keverésére [80], és részletesen, korszerű szemlélettel vizsgálta a rendelkezésre álló módszerekkel az egercsehi barnaszén koksztechnológiai sajátosságait, kimutatva, hogy e szénféleségből a sajóvölgyi szeneknél tisztább végtermék nyerhető [71]. A BKI-ben végzett számos munkája közül azonban mind terjedelemben, mind jelentőségben kiemelkedik a szénpor lekötésével kapcsolatos több éven keresztül folytatott munkássága. E kutatást egyrészt a szilikózis elleni küzdelemnek hazánkban a felszabadulás után bekövetkezett erőteljesebb kibontakozása, másrészt a bányákban a gépesített fejtés bevezetése tette aktuálissá. Ez utóbbi körülmény folytán a Bányászati Kutató Intézetben * Szilágyi Imre: Eljárás a várpalotai lignitből származó nyersgáz tisztítására, ill. kéntelenítésére. Magy. Kémikusok Lapja 4, 24 (1949). 94
