Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

1. A szénkémia fejlődése hazánkban a felszabadulásig

143. Nahoczky, A.: Über die restlose Vergasung unserer Kohlen. Soproni Köziem. 2, 12 (1930).

144. Nagy D.: Eljárás barnaszén és lignitkoksz előállítására. 6638. sz. magy. szab.

145. Nendtvich K.: Magyarország legjelesb kőszéntelepei vegytani és műipari tekintetben. Pest 1851.

146. Nendtvich, K.: Chemisch-technische Untersuchungen der vorzüglichen Stein - kohlen-Lager Ungarns. Wien 1851.

147. Papp K.: A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete. Bp. 1916.

148. Péter I.: Extrakció piridinnel. Szénkísérl. Közi. 2, 71 (1928).

149. Pfeifer I.: Kazántüzelő szerkezetek megvizsgálása. Bp. 1898.

150. Pfeifer I.: MMÉE Heti Értesítője 21, 269 (1902).

151. Pfeifer I.: MMÉE Heti Értesítője 22, 55 (1902).

152. Pfeifer I.: Gyakorlati kísérletek tatai szénnel. Polytechnikai Szemle. 1901 — 05. évf. 256.

153. Pfeifer I.: A brikettről. Kazán és Gépújság. 1903. évf. 181 — 185.

154. Pfeifer I.: A magyar szenek és a budapesti gázkérdés. Kazán és Gépújság. 1909. évf. 65—66.

155. Pfeifer I.: Hogyan használjuk ki a tüzelőanyagot. Kazán és Gépújság. 1902. évf. 20-22.

156. Pfeifer I.: Magyar calciumcarbidgyár. Kazán és Gépújság. 1906. évf. 21. sz. 1.

157. Pfeifer I.: Magyar szén. Kazán és Gépújság. 1902. évf. 26.

158. Pfeifer, I.: Die Einführung der Kalciumcarbidfabrikation in Ungarn. Chemische Ind. 21, Nr. 9. 1. (1906).

159. Pfeifer I.: Eljárás és berendezés kátránymentes generátorgáz előállítására, bitumendús barna- vagy kőszenekből. Szab. Leírások 31.856. lajstromsz. Il/e. oszt.

160. Pfeifer I.: Világítógáz gyártása hazai szenekből. Bányászati és Kohászati Lapok. 38. I. köt. 86 (1905).

161. Pfeiefr I.: A magyar szenek és a budapesti gázkérdés. Bány. Koh. Lapok. 42. I. köt. 699 (1909).

162. Pfeifer I.: Nyersolaj és generátorgáz. Vegyi Lapok. 1908. évf. 86., 101.

163. Pfeifer I.: Magy. Chem. Lapja 1, 93 (1910).

164 Pfeifer I.: A földgázok és ipari jelentőségük Magyarországon. Bp. 1910.

165. Pfeifer I.: Magyarország ásványszeneinek tökéletesebb kihasználása. Magyar Cukoripar 1917. évf. 10 —11. sz. 1., 12 —13. sz. 1.

166. Pfeifer I, —Zeohmeister L.: Magy. Chem. F. 25, 1939 (1919). (Adatok könnyű aromás szénhidrogének pirogenetikus előállításához.)

167. Salgótarjáni Kőszénbánya RT: Eljárás elégtelen sülőkópessógü főleg fiatalkorú, oxigénben dúsabb gáz szenek városigáz termeléséhez való kigázositásra. 118.640. sz. magy. szab.

168. Schlattner J.: Akna kemence, főként 400 — 600 C° körüli szénlepárlásra. 104.659. sz. magy. szab.

169. Schlattner J.: Eljárás és kemence anyagok hőkezelésére kiváltképpen szénlepárlásra. 115.039. sz. magy. szab., 150.616. sz. osztrák szab., 338.918. olasz szab., 121.600. sz. jugoszláv szab., 24.547. sz. lengyel szab.

170. Schlattner J.: A dorogi lepárlótelep és sajtolt koksz gyártás. MMÉE Közlönye 70, 244 (1936).

171. Schlattner J.: Tüzelés. 133.597. magy. szabv

172. Schön Gy.: A gázgyártás magyar szenekből. Ásványolaj 4, 97 (1934).

173. Schön Gy.: Barnaszén felhasználása, gázgyártásra különös tekintettel a hazai viszonyokra. MMÉE Közlönye 70, 29 (1936).

174. Schön Gy.: Budapest Székesfővárosi Gázművek óbudai benzolnyerő berendezése. Szénkísérl. Közi. 3, 148 (1936).

175. Schwackhöfer, E.: Heizwerth der Kohlen Őst. Ungarns und Preussich- Schlesiens. Wien 1893.

II. kiadás „Die Kohlen Österreichs-Ungarns und Preussich-Schlesiens” címmel. 1901.

Ugyanaz III. kiadás 1913.

IV. kiadás „Die Kohlen Österreichs, Deutschlands, der Chechoslowakei, Polens, Ungarns” címmel. Wien 1928.

59