Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

1. A szénkémia fejlődése hazánkban a felszabadulásig

hiányában abbamarad, noha az intézmény még tovább működik. Kutatói közül azonban csak Móry dolgozik továbbra is az intézménynél, és ő is jobbára mint egy állami mérnöki iroda vezetője, az állam, valamint az egyes iparvállalatok számára folytat szakértői tevékenységet. Ennek nyoma elsősorban szakértői jelentésekben, szabadalmakban, valamint néhány már a felszabadulás utáni közlésben található. Ezekre a munkákra a komlói szenek kokszgyártási felhasználásával foglalkozó, valamint a lepárló üzemek hazai létesítéséről szóló 1.1.1. és 1.2.2. alfejezetekben forrásként támaszkodtunk.

Külön kívánunk azonban e helyen foglalkozni Móry formakokszgyártásra irányuló laboratóriumi kutatásaival, mert ezek szolgáltak Schlatt- NKRnek és SzÉKinek az 1.1.3. alfejezetben ismertetett tapasztalatai, valamint a Didier-cég 1940-es években végzett magyarországi kísérletei mellett a második világháború után hazánkban megindult formakokszgyártási üzemkísérletek alapjául.

MÓRY Béla a formakoksz gyártásánál a dorogi „sajtolt koksz” gyártással ellentétben, nem félkokszból, hanem egy már tovább nem zsugorodó termékből kívánt kiindulni, mert az ilyen alapanyagból kötőanyaggal készült brikett kevesebb sülőszénnel, esetleg sülőszénadagolás nélkül is alaktartó, jó szilárdságú formakokszot szolgáltat a második kokszolás során. Vizsgálatai szerint, amennyiben az első lepárlás hőmérséklete legalább 700° C, a termék termikus zsugorodása már elhanyagolható. A gyártás optimális paramétereinek megállapítására végzett kísérletei alapján legjobb formakoksz úgy nyerhető, hogy a kokszot 10% szurokkal és 5% pécsi sülőszénnel brikettezik, és a briketteket 1000° C-on kokszolják másodszor [141].

Fontos az alapanyagok szemcseösszetétele; a koksznak aprónak, de nem túl finomnak, viszont a sülőszénnek egészen finomnak kell lennie. Előnyös például az alábbi összetétel:

koksz egyharmada koksz egyharmada koksz egyharmada a szülőszén szurok

0,5 —0,3 mm szemcsenagyságú,

0,3 —0,2 mm szemcsenagyságú,

0,2 —0,09 mm szemcsenagyságú,

0,09 mm alatti szemcsenagyságú,

max. 0,2 mm-es.

Vizsgálatai alapján Móry kohászati célokra szolgáló formakoksz előállítására Ózd és Kisterenye közötti, illetve Diósgyőr környéki széntelepek anyagát javasolja, mert ezeknek kéntartalma csekély, s a kívánt hamutartalom mosással biztosítható.

Móry a formakokszgyártás technikai kivitelezésére nem folytat kísérleteket, ami azért is érthető, mert ezzel például a Didier-cég magyarországi kísérletek keretében foglalkozott. így 1942-ben a Pécsi Kokszmű folyamatos kamráiban végeztek jugoszláv eredetű szenek felhasználásával formakokszgyártási kísérleteket. A Didier-cég szakemberének, Baum mérnöknek a vezetésével pedig dorogi félkoksszal folytatott a Salgótarjáni Kőszénbánya RT a komáromi gázgyárban hasonló célú kísérleteket. E kísérletek vezettek a Didier-cég azon javaslatához, hogy a brikettnek a rétegterhelés

46