Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

1. A szénkémia fejlődése hazánkban a felszabadulásig

в. TÁBLÁZAT Különböző széntípusok és extrakció útján nyert alkotórészeik kihozatali, elemzési és lepár­lási adatai (nedvességmentes anyagra számítva) Elemzési adatok, % Lepárlási adatok, % Megjelölés МС“'У‘' ‘ i T Г77 i seS n гг л , лт о bomlás- kát- , I fél­hamu 0 H O+N j S ^ r4ny g*» , kokBZ Tatabánya eredeti szén 100,0 6,7 67,9 5,6 15,6 4,2 9,4 11,8 10,7 68,1 A-bitumen 8,5 1,2 80,9 9,4 6,4 2,0 6,0 40,0 6,3 47,7 B-bitumen* 11,5 2,6 77,1 8,0 9,6 2,7 18,0 21,0 13,4 47,6 maradék szén 80,0 — — — — — 8,5 7,5 10,8 73,2 B-bitumen Fischer— Gluud szerint 19,0 0,8 77,6 7,8 10,8 3,0 10,6 26,6 12,8 50,0 Sajószentpéter eredeti szén 100,0 11,9 62,5 4,9 17,2 3,5 9,6 8,8 13,5 68,1 A-bitumen 3,0 0,5 77,3 9,0 11,8 1,4 3,9 50,0 13,6 32,5 B-bitumen* 7,0 2,2 72,0 8,0 15,5 2,3 7,4 30,0 16,1 46,5 maradék szén 90,0 10,0 5,8 13,2 71,0 Gyöngyös eredeti szén 100,0 11,8 57,8 4,5 23,0 2,9 14,2 13,0 12,2 60,6 A-bitumen 10,0 0,9 76,4 7,9 13,6 1,2 10,0 39,0 11,7 39,3 B-bitumen* 11,0 0,9 72,1 7,4 17,7 1,9 12,0 28,0 9,8 50,2 maradék szén 79,0 15,1 7,6 12,6 ! 64,7 * Schneider—Tropsch módszerével kivonva. A tatai szénből az eredeti Fischer—Gluud-módszer szerint — tízszer ismételt nyomás alatti benzol-alkohol extrakcióval is — kivonták a B-bitu­­ment. Itt — mint az a táblázatból is kitűnik — magasabb kihozatalt kaptak, mint az általában egyenértékűnek tartott Schneider—Tropsch­­feltárással,* valószínűleg azért, mert több maradék szén diszepergálódott az ismételt feltárás során. A tatabányai szén А-bitumenjéből megkísérelték a montánviasz izolálását is. Vákuumban, ill. atmoszferikus nyomáson végzett vízgőz desztillációs kísérletet, továbbá oldószeres szétválasztást végeztek, melynek adatait a 7. táblázatban közöljük. Az adatok alapján Han kiss kimondja — Valatin TEODORÁnak,** valamint a Nehéz vegyi pari Kutató Intézet kutatóinak*** * Az А-bitumentől mentes szenet benzol—alkohollal nedvesített autoklávban 90 atm nyomáson 280° C-on 2 óra hosszat hevítik, majd az így feltárt szenet Soxhlet­­extraktorban 1 : 1 benzol—alkohol-eleggyel kimerítően extrahálják. ** Valatin Teodora: Viasz előállítása hazai barnaszenekből. Magy. Kém. L. 4, 510 (1949). *** Kulcsár M., Horváth A., Majdik F., Takács P.: Montánviasz gyártása dunántúli barnakőszenekből. NEVIKI Közlemények 2, 1 —2. sz. 55 (1960). 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom