Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
4. Szebényi Imre: Dr. Varga József (1890–1956)
Élete fő művének a hidrokrakk eljárásnak alapszabadalmát 1953. december 31-én nyújtotta be: ,,Eljárás aszfalttartalmú nyersolajok és egyéb aszfalttartalmú hidrogénben szegény anyagok feldolgozására motorhajtóanyagokká” [114]. A szabadalom kidolgozásában Rabó Gyula, Zalai András és Steingaszner Pál működött közre, míg megvalósításában fentieken kívül Károlyi József és a Nagynyomású Kísérleti Intézet munkatársai, német részről W. Uhlmann, R. Birthler, I. E. Deutloff, Chr. Szibik és H. Röder.* Mint már említettük a nagynyomású hidrogénezéssel a kis aszfalttartalmú kőolaj, barnaszén és barnaszénkátrányok 200— 300 atm nyomáson, a nagy aszfalt- és kis hidrogéntartalmú ásványolajok, a bitumen, a kőszén, a kőszénkátrány stb. pedig 500—700 atm nyomáson jó hatásfokkal motorhajtóanyagokká bonthatók le. Jelentős eredmény ezzel szemben Varga JózSEFnek és munkatársainak az a felismerése,** hogy nagy mennyiségű aszfaltént (15%), ként (4%) és vákuummaradékot (50%) tartalmazó olajok nagymértékben lebonthatók középnyomáson is,*** ha a nyersanyagot közép- vagy könnyűolajjal és néhány százalék katalizátorral együtt vezetik át a reaktoron**** [98, 104]. A kisebb nyomás következtében ennél az eljárásnál a hidrokrakkoláshoz kisebb hőmérséklet is elegendő (440° C). így a legnagyobb molekulasúlyú alkotórészek nem hidrogéneződnek, hanem a nyersanyagra számított 1 — 2% körüli mennyiségben koksz formájában a kokszpor katalizátorra lerakódva, nehézolajban szuszpendálva hagyják el a folyamatot. Az eredeti és a reakcióból keletkező párlatrészeknek jelentős mértékben csökken a kéntartalma, közvetlenül a folyadékfázisú feldolgozáshoz kapcsolt rafináló hidrogénezés során. Általában a nyersanyagok vákuummaradékának 60 —80%-a alakul át könnyebb komponenssé a fent leírt kisméretű kokszképződés mellett. Az eljárás folyamatábrája a 12. ábrán látható. Az eljárás főterméke a Diesel-hajtóanyag (45—55%), keletkezik továbbá benzin (10—20%), könnyű fűtőolaj (10—25%) és 4 — 6% gáz. Az eljárással palaolajok és barnaszénkátrányok is feldolgozhatok.***** Az ásványolajnyersanyag esetében a kémiai hidrogénfelvétel viszonylag kicsi, 0,6—1,5 súly%. Ennek oka a kismértékű gáz- és benzinképződés, továbbá az aro* Károlyi J.: A Varga-eljárással végzett nagyüzemi kísérlet. Magy. Kém. Lapja 13, 174 (1958). ** Zalai A., Jancsó T.: Hidrokrakk eljárások. Magy. Kém. Lapja 19, 289 (1904). *** Varga középnyomású hidrogénező eljárására St. Landa is kitér „Syntetická Pálivá” című Prágában 1960-ban megjelent könyve 187. oldalán. **** Zalai A.: A Varga-féle hidrokrakk eljárás. Magy. Kém. Lapja 13, 171 (1958). Károlyi J.: A Varga eljárással végzett nagyüzemi kísérlet. Magy. Kém. Lapja 13, 174 (1958). A. Zalai, T. Jancsó, R. Birthler: Das Hydrocracken. Chemische Technik 13, 453 (1961). A. Zalai, T. Jancsó: New process ungrades asphaltic and sulfur-bearing crudes. Oil and Gas Journal 60, (No 12), 130 (1962). ***** R. Birthler, E. Deutloff, J. Károlyi, P. Steingaszner, A. Zalai: Der hydrierende Abbau hochasphaltiger Erdöle und Teere in einer Mitteldruck-Kombikammer nach dem Varga-Verfahren, Erdöl und Kohle 12, 71 (1959). A. Zalai, R. Birthler: Hydrocrackversuche in der Ungarisch—Deutschen Varga- Studiengesellschaft. Acta Chim. Hung. 31, 301 (1962). 125
