Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
4. Szebényi Imre: Dr. Varga József (1890–1956)
Saját kérésére lépett ki 1943. márciusában a kormányból. Azonnal visszatért a Műegyetemre, ahol korábban megkezdett oktató- és kutatómunkáját változatlan aktivitással folytatta. Számos jelentős társadalmi megbízatást is ellátott pályafutásának kezdetétől. Elnöke volt a Magyar Mérnök és Építész Egylet vegyészmérnöki osztályának, a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete „organikus anyagok” szakosztályának, valamint az Ásványolaj- és Földgázgazdasági Tanácsnak. Mint tag részt vett az Országos Ösztöndíj Tanács, az Orsz. Középítési Tanács, majd az Országos Felsőoktatási Tanács munkájában. Az Energia Világkonferencia magyar nemzeti bizottságának alelnöki tisztét is ellátta. Igaz hazafi volt 1944 vérzivataros napjaiban is, amikor életét veszélyeztetve sem volt hajlandó elhagyni Budapestet és Németországba telepedni. A Kémiai Technológia Tanszék Budapestnek 1944—1945. évi ostrománál súlyosan megsérült. Laboratóriumának felszerelése tönkrement, könyvtára kiégett, és megsemmisültek nagyrészben azok az iratok is, amelyek Varga József addigi munkásságára vonatkoztak. Polinszky Károly emlékbeszédében Varga József közvetlen háború utáni tevékenységéről ezeket mondotta: „A felszabadulás után rendkívüli energiával lát hozzá súlyosan megsérült tanszékének helyreállításához, és megkezdett kutatásainak folytatásához. Nagy tudását, gazdag tapasztalatait és fáradhatatlan alkotóerejét szívvel-lélekkel a felszabadult magyar nép szolgálatába állította. Példamutatóan részt vállalt a szocializmus építése tudományos és ipari feladatainak végrehajtásából.”* Az 1945. év az újjáépítés jegyében telik el, közvetlen munkatársaival hallatlan energiával kezd a romok eltakarításához és az abbahagyott kutató munka mielőbbi megindításához. Polinszky KÁROLLYal együtt a bauxitok ahidrálásával [53], Benedek PÁLlal a metán és a kén reakciójával foglalkozik [54]. Folytatja az aromatizálás és hidrogénezés tanulmányozására vonatkozó, a második világháború előtt abbahagyott munkáját is. Ennek során a dunántúli kőolaj benzinpárlatát — amelynek kicsiny az oktánszáma — dehidrogénezte, hogy az aromás vegyületek mennyiségét növelje. Vizsgálatai szerint hazai benzinünk alkalmasnak minősült mintegy 80-as oktánszámú különleges benzin készítésére, és emellett értékes aromás vegyületek nyersanyagforrásául is szolgálhat [61]. Figyelmet érdemeltek Szűcs MiKLÓssal a hazai szenek oldószeres feltárására vonatkozó kísérletei [71], és Hesp ViLMOSsal a szén-dioxid-tartalmú földgázok szintézisgázzá történő átalakítására vonatkozó munkája [74]. A Magyar Tudományos Akadémia 1946. december 19-én rendes tagjává választja. 1951-ben a Kémiai Technológia Tanszék vezetése mellett, az ebben az évben alapított Nagynyomású Kísérleti Intézet igazgatója lesz, s ezzel kutatási lehetőségei megnövekednek. Tudományos eredményeinek elismeréseként a kormány 1950-ben a Kossuth-díj ezüst, 1952-ben a díj arany fokozatával tünteti ki. * Polinszky K.: Varga József emlékezete. Kémiai Közlemények 27, 3 (1967). 107
