Dercsényi Balázs: Árkay Aladár - Architektúra (Budapest, 1967)

Élete és művei

gyökeres átépítése a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő alkotását tette tönkre. — A következő évek során keveset tervezett. Néhány kisebb jelentőségű pályázaton szerepelt, így a kispesti munkástelep lakóházaira kiírt pályázaton néhány tervét megvették, mert mind külső megjelenésükben, mind belső térkapcsolásukban jól megoldott lakóházak voltak. 1909-ben terveket készített a Fehérvári úti lakótelep épületeihez. Néhány kisebb villa mellett egyetlen nagyobb lakóházai épített a Városmajor utcában: ez utóbbi még mindig Lechner hatását mutatja.

Ez időben, 1910 és 1913 között, épült fel a Kis-Svábhegy déli, délkeleti oldalán a bírák és ügyészek lakótelepe. A villaépítés gondolata a századforduló Európájában új erőre kap, elsősorban Angliában és Hollandiában. Az új lakásokat jól funkcionáló belső téralakítás és térkapcsolás jellemzi; külső megjelenésük egyszerűsödött, mégis igen kedvezőek összhatásukban ezek az új villanegyedek. Nálunk ez az első ilyen jellegű megbízás, amiben bizonyára része volt a kiváló műgyűjtőnek, Ráth Györgynek, a Királyi ítélőtábla tanácselnökének. A kiszemelt terület nagyon megfelelt erre a célra. A Kis-Svábhegynek a Vár felé néző — tehát délkeleti —déli fekvésű — oldala meredeken emelkedik ki a Vérmezőből, majd enyhe lejtésű síkkal folytatódik. Árkay e meredek domboldalra és e sík peremére helyezi el a villákat.

Szeretettel és gonddal foglalkozott a feladattal: minden egyes épület egyedi tervek alapján készült. A nagyobb igényű, kétszintes villákat a síkra felvezető út mentén helyezte el, míg a kisebbeket a sík keleti és déli peremére. Az egyes épületekben sikerült jól funkcionáló alaprajzi elrendezést kialakítania: nagy alapterületű, jól megvilágított lakásokat tervezett. A villák külső megjelenése gazdagabb és érdekesebb, mint általában a nyugat-európai példáknál. Minden egyes épületet egyéni ízléssel tervezett meg, így eleget tett a megrendelő kívánságának is, és a korábbi kísérletező időszak valamennyi eredményét sikerült ez épületekben összefognia, sőt továbbfejlesztenie. Ennek ellenére a villatelep összhatása nyugtalan, megoldatlan — mintha nem is egy építész alkotása volna. Egymás mellett állnak olyan épületek, amelyek az erdélyi népi építészet hatására vagy a felvidéki pártázatos reneszánsz emlékeiből merítve születtek. Emellett gyakran megjelennek olyan díszítő- és tagolóelemek, melyek másfajta szecessziós építészetből származnak. Ez azonban még nem jelenti az egyes szecessziós elemek eklektikus alkalmazását, mert minden egyes építészeti elem alárendelt szerepet játszik: a funkció elsődleges, és csak ennek megfelelő díszítő-, térlefedő elemek nyertek alkalmazást. A villanegyed kiemelkedően jól sikerült épületei: a Ráth György utcában a 24., 40., 42., 54., a Karap utcában az 5., 10. és a Csemegi utcában a 3. számú lakóház.

A bírói —ügyészi telep jelenős állomás Árkay működésében, mintegy évtizednyi kísérletezés, tanulmány eredményeként jöttek létre az egyes épületek, melyek alaprajzi elrendezésükben megfeleltek a korabeli igényeknek, külső megjelenésükben változatosak, hangulatosak. A szecesszió hazai emlékei közül kiemelkedik a villatelep, mert mind külső, mind belső megformálásukban modern, jól sikerült alkotásokból áll. (4—5, 7, 9 — 10. kép.)

A villanegyed tervezése utolsó állomása Árkay azon korszakának (1900-tól 1913-ig), melynek legjellemzőbb törekvése új építészet kikísérletezése, egyéni hang megtalálása volt. A mintegy másfél évtized kiemelkedő alkotásai (Babochay-villa, bírói telep) alapján úgy látjuk,