Dercsényi Balázs: Árkay Aladár - Architektúra (Budapest, 1967)
Élete és művei
Árkay Aladár 1868. február 1-én született Temesvárott. Édesapja jómódú iparos, kisebb vasgyára és öntödéje volt. 1874-ben Budapestre költözött a család, és ő is itt végezte tanulmányait. Gimnáziumban kitűnt rajztudásával. Tanára, Balló Ede buzdítására sokat rajzolt. A Víziváros, a Tabán és a Várnegyed házait, utcarészleteit, tehát romantikus, hangulatos témáit gyakran festette. A gimnázium befejeztével a fiatal Árkaynak az építészet és a festészet között kellett választania. A szülők Kallina Mór, a neves építész lányát szánták fiuknak; a korabeli polgári szabályok szerint ez a körülmény és édesapja üzeme is a gyakorlati pálya felé vezette. 1886-ban beiratkozott a Műegyetemre, de továbbra is látogatta azt a rajziskolát, ahol Székely Bertalan, Lotz Károly tanított. Ezektől a mesterektől elsősorban a rajztudást, a technikai készséget sajátította el. Később Karlovszky Bertalan, majd Kernstock Károly társaságába került, e két ellentétes festő fejleszti, csiszolja Árkay festői látásmódját, kompozíciós elgondolásait. Párizsi tanulmányútja során, bár építészetet tanul, gyakran látogatja a festőakadémiákat is. Ennek ellenére mint festő nem tartozott a jelentékenyebb művészek közé, s természetesen nem volt alakítója a korabeli hazai festészetnek sem. Művein a plein air festészet hatása érezhető: kevés színnel felhordott témái kellemes hatásúak. Inkább magának, kedvtelésből fest. (A Nyugati pályaudvar a Ferdinánd hídról című képét a Szépművészeti Múzeum megvásárolta, jelenleg a Nemzeti Galéria tulajdona.) Párizs után Bécsben folytatja tanulmányait; kivitelezési gyakorlatot szerez, a Fellner és Helmer színházépítő iroda művezetője lesz. Az ő vezetésével épült a salzburgi színház és a pesti volt Somossy-orfeum. (Ady és Krúdy is látogatója volt e mulatónak, és az utóbbi — mint Budapest kiemelkedő szenzációját — részletesen le is írta. Ilyen periferikus pontokon találkozott az irodalom és az új építészet. Krúdy, a modern magyar irodalom egyik legnagyobb lélekismerője, stílusművésze az épületben a fin de siécle talmi pompáján túl semmi újat nem észlelt.) Mindkét épület jellegzetesen eklektikus: barokk-rokokó stílusban épült. Hazatérve Hauszmann Alajos mellett dolgozik a budavári királyi palota építkezésénél. Néhány évvel később ő maga is részt vesz a palotanegyed kialakításában, a Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Főparancsnokság épületét tervezi apósával együtt. A Hauszmann mellett megszerzett kivitelezési szakismerettel felvértezve Kallina Mór irodájába lép. Apósa,
