Conrad, Walter: A távolbalátás - Élet és Tudomány kiskönyvtár 23. (Budapest, 1962)

Csendet kérünk - felvétel!

A felvevők azóta sokkal fényérzékenyebbek lettek. Ennek ellenére a hőmérő higanyszála még mindig elég magasan áll a televízióstúdiókban. Olyannyira, hogy minden modem stúdióban klíma-berendezés gondoskodik az elviselhető hőmérsékletről és a levegő normális nedvességtartalmáról.

A televízióstúdió legfontosabb rekvizítumai természetesen a felvevők. A fel ver ők? Igen, tudniillik majdnem mindig nemcsak egy, hanem több (általában három) televízió-kamerát állítanak be. Ezek különböző látószögekből és különböző távolságokból veszik fel a jelenetet: így például az 1. sz. kamera az egész jelenetet rögzíti, a 2. számú a személyeknek csak egy csoportját látja, a 3. sz. felvevő pedig kizárólag premierplánban dolgozik, és közvetlen közelből láttatja valamelyik szereplő arcát vagy egy, a cselekmény szempontjából különösen fontos tárgyat. Ezenkívül az, hogy egyszerre több kamerával dolgoznak, természetszerűleg a váratlan működési zavarokkal szemben is nagyobb biztonságot nyújt. Valamennyi felvevő állandóan dolgozik. Ahogyan a filmnél már láttuk, mozgatható aljazatra vannak szerelve, és hangtalanul kocsizhatnak ide-oda a stúdióban.

A kamera kezelői fejhallgatót hordanak, melynek segítségével a közvetítés alatt utasításokat kaphatnak a rendezőtől. A rendelkezéseket a kamerakábel továbbítja, vagy parányi adó- és vevőberendezések segítségével drót nélkül jutnak el a fejhallgatókba. Ezenkívül gyakran előfordul, hogy közönséges filmfelvevő is dolgozik a stúdióban, hogy a jeleneteket filmszalagon örökítse meg.

Mindaz, amit a kamerák látnak, a rendezőteremben működő ellenőrző vevőkészülékek képernyőin jelenik meg; mindazt, amit a mikrofonok kifülelnek, a rendezőteremben lehallgatják. Ez a helyiség a televízióstúdió „parancsnoki hídja”, itt állítják össze a végleges adást. A rendező a kamerák képeiből kiválasztja

6 A távolbalátás

81