Conrad, Walter: A távolbalátás - Élet és Tudomány kiskönyvtár 23. (Budapest, 1962)

Fönt a tetőn

ezeket viszonylag ritkábban alkalmazzák, s így itt nem foglalkozunk velük. A televíziónál (ugyanúgy, mint az URH rádiónál) nemcsak az antenna fontos, hanem annak a vevőké­szülékkel való összeköttetése is. A szakszerűtlen an­tennabevezetés a legjobb antenna hatását is semmissé teheti. Ahhoz, hogy az antenna által fölvett energia valóban bejusson a vevőbe, egymáshoz kell „illesz­teni” az antennát, az antennavezetéket és a televízió­vevő készülék „bemenetét”. Hibás illesztés esetén nemcsak jelentős ener­giaveszteségek lépnek föl, hanem más kellemetlen je­lenségek is előállhatnak. Ha például a vevőkészülék bemenete nem veszi fel az antennavezeték által szál­lított teljes energiamennyiséget, ennek egy része visszaverődik és ellentétes irányban végighalad az antennakábelen. Ha az antenna sincs jól illesztve a kábelhez, ismét visszaverődés lép fel, és a jel másod­szor is eléri a vevő bemenetét, természetesen bizonyos késéssel. Hangközvetítésnél nem lehet észrevenni a dolgot, de a televíziónál, amely minden képpontot egy ezredmásodperc tört része alatt ír le, nagyon kelle­metlen módon tapasztalható: az ernyőn a tulajdon­képpeni kép mögött gyenge „szellemkép” jelenik meg, így abban a kétes élvezetben lehet részünk, hogy ket­tősen láthatjuk a televízió műsorát; valami olyasmit látunk, mint egy „elmozdult” fénykép. A szaküzletek természetesen olyan antenna-vezetékkábeleket árul­nak, amelyek illesztve vannak a használatos antenna­típusokhoz, és a vevőkészülékek bemenete is úgy van méretezve, hogy az ilyen antennakábelek bekapcsolá­sakor ne lépjenek föl nemkívánatos visszaverődések. Mégis az a legjobb, ha szakembert kérünk meg a te­levízióantenna felállítására. A szakember rendelkezik a szükséges tapasztalattal, anyaggal és szerszámokkal ahhoz, hogy „kihozza a maximumot” az antennából. Egyúttal nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a tele­vízióantennára érvényesek a villámhárításra vonat­öl

Next

/
Oldalképek
Tartalom