Conrad, Walter: A távolbalátás - Élet és Tudomány kiskönyvtár 23. (Budapest, 1962)

Minél magasabb, annál jobb

hagyniuk a föld felületét, visszatérnek a földre és foghatóvá válnak. Az „URH-látóhatár” valamivel messzebb van az adótól, mint az „optikai látóhatár".- De miért olyan fontos mindez? Mindjárt meglátjuk. Mindabból, amit eddig mondottunk, következik, hogy a televízióadó hatótávolságát nemcsak az adási teljesítmény határozza meg, hanem — talán elsősorban •— az antennamagasság is. Az a televízióadó állomás, melynek antennája mindössze 10—15 méternyire

Az ultrarövidhullámú adó vételtartománya

nyúlna a földfelület fölé, néhány kilométernél nem hatna messzebbre, és ezen egy mégoly hatalmas adóteljesítménnyel sem lehetne segíteni. A völgykatlanban felállított televízióadót alig lehetne fogni a katlanon kívül. Tulajdonképpen egyetlen mód van csak a televízióadók hatótávolságának növelésére: az adóantennát — amennyire csak lehetséges — a földfelszín minél kiemelkedőbb pontján kell felállítani. Ezért a televízióadókat előszeretettel állítják fel hegytetőkön; ilyen például a Német Demokratikus Köztársaságban az inselsbergi és a brockeni állomás.

Mindazonáltal olyan hatótávolságok, amilyeneket a rövidhullámú adókból ismerünk, amelyeknek jelei körülszáguldják a földet, még nem léteznek a tel<>víziónál. Egyelőre még az sem lehetséges, hogy egy nagyobb országot egyetlen televízióadó lásson el. Még

42