Conrad, Walter: A távolbalátás - Élet és Tudomány kiskönyvtár 23. (Budapest, 1962)

Minél magasabb, annál jobb

MINÉL MAGASABB, ANNÁL JOBB A televízióadás ultrarövid hullámon folyik, s ezért a televízióadásra az ultrarövid hullámok sajátossága érvényes. Lássunk mindjárt két előnyt: az ultrarövid hullámoknál már alig játszanak szerepet a légköri zavarok, amelyek hosszabb hullámokon gyakran él­vezhetetlenné teszik a vételt; ebben a frekvenciatar­tományban a motorok, szikrázó érintkezések stb. is alig jelentkeznek. Ez fontos is, mert a képek közvetí­tése sokkal „kényesebb” dolog, mint az akusztikai reprodukálás; azok a zavarok, amelyeket fülünk egy­szerűen tudomásul vesz a közvetítés mellett, a kép­ernyőre nemcsak zavaró jeleket írnak, de az egész képet „szétszaggatják”. Ugyanúgy, mint az ultrarövidhüllámú rádióvétel­nél, kellemetlenül hatnak a „gyújtási zavarok”. Eze­ket a gépkocsik gyújtóberendezéseiben keletkező szikrák okozzák, s főleg magán a gépkocsin eszközölt zavarmentesítő rendszabályok segítségével küszöböl­­hetők ki. A rádióhullámok terjedését kísérő jelenségei? annál inkább emlékeztetnek a fényhullámokra, minél rövi­­debb a hullámhosszuk. Az ultrarövid hullámoknál, de még inkább a televízió számára ugyancsak előirány­zott deciméteres hullámoknál igen világosan megmu­tatkozik a fényhullámokkal való rokonság: az ultra­rövid hullámok majdnem egyenesvonalúan terjednek. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom