Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Nobel-díjas magyarok - Zsigmondy Richard Adolf

ZSIGMONDY RICHARD ADOLF

(1865-1929)

Zsigmondy Richard 1865. április 1-jén született egy nagy múltú és neves magyar család Ausztriába szakadt ágának sarjaként. Szülei mindketten magyarok, édesanyja Szakmán' lány volt, aki többek közt Aranyt és Petőfit is fordította németre. A magyarországi rokonsággal mindvégig élénk és rendszeres kapcsolatot tartott mind a család, mind később Zsigmondy Richard, aki jól beszélt magyarul. Ebből a rokonságból az egyik legismertebb személyiség Zsigmondy Vilmos geológus és bányamérnök volt, a mélyfúrástechnika magyar úttörője. Ő fúrta 1866-ban a harkányi hévizes kutat.

Zsigmondyban a kutató, kísérletező ösztön korán megmutatkozott, már diákévei alatt otthon kis laboratóriumot rendezett be, ahol első kezdetleges kísérleteit végezte. A bécsi és müncheni stúdiumok után 1889-ben doktorál szerves kémiából, majd Berlinben fizikát tanul. Életútjának következő megállója Graz, ahol magántanár, végül 1897-től Jénában, a már akkor világhírű üveggyárban találjuk. Itt kezd el a kolloidokkal foglalkozni, amely kutatásait később saját magánlaboratóriumában, majd 1907- től göttingeni professzorként folytatta. A kolloidok (az enyv görög neve után) olyan rendszerek, amelyek egyaránt eltérnek a homogénektől (pl. oldatok) és a heterogé-33