Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Alfred Nobel

1968-ban, fennállásának 300. évfordulójára a Svéd Bank igazgatótanácsa úgy döndött, hogy díjat alapít a közgazdasági tudományok terén elért nagy jelentőségű eredmények elismerésére, és ezt a Nobel-díjak keretében kívánják évente kiosztani. A Nobel Alapítvány elfogadta a javaslatot, és 1969-től ezt a díjat is kiosztják, hivatalos megnevezése: A Svéd Bank Közgazdasági Tudományos Díja Alfréd Nobel Emlékére.

Első alkalommal 1901-ben osztották ki a Nobel-díjat. A két világháború alatt a díjkiosztás több éven át szünetelt. A Béke Nobel-díjat pedig több alkalommal nem adták ki, míg máskor nem személyt, hanem intézményt tüntettek ki vele, így például a Nemzetközi Vöröskeresztet már több alkalommal vagy az ENSZ Gyermekvédő Szervezetét. Ahogyan azt már említettük, a javasoltak nevei, illetve a javaslatok indoklásai ötven évig nem kerülhetnek a nyilvánosság elé. A Nobel Bizottság 1987-ben adta közre az 1901 és 1937 közötti évekre vonatkozó anyagokat, így csak erről az időszakról vannak információink arra vonatkozóan, hogy kiket teijesztettek fel a díjra és kik voltak a javaslattévők. Ebben az időszakban azokon a magyarokon kívül, akik megkapták a Nobel-díjat (Lénárd Fülöp - 1905, Bárány Róbert - 1914, Zsigmondy Richárd - 1925, Szent-Györgyi Albert - 1937), még Eötvös Loránd volt javasolva, három ízben is: 1911-ben, 1914-ben és 1917-ben. Ennek ellenére, a fizika egyik fejedelme, a modem geofizika megteremtője mégsem részesült a magas kitüntetésben.

Minden évben december 10-e egy kicsit Svédország nem hivatalos állami ünnepe is. Ezen a napion a főváros

19