Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Akik megérdemelték volna… - Lánczos Koméi

1921-ben Németországba utazott, ahol először a frei­­burgi egyetemen, majd a frankfurti intézetben dolgozott. Heisenberg 1925-ben spektroszkópiai vizsgálatai során felismerte azt a törvényszerűséget, hogy a színképvona­lak az atomon belül az elektronok összes lehetséges elhe­lyezkedéséről árulkodnak. Az atom tulajdonságai, ame­lyek a korábban elképzelt bolygómodell alapján eléggé érthetetlennek tűntek, egyszerre világossá válnak a véges térben kialakuló állóhullám ismeretében. Egy véges tér­beli hullám csak bizonyos meghatározott alakokat vehet fel, meghatározott frekvenciákon végezhet rezgést ugyanúgy, ahogyan a levegő rezeg egy orgonasípban. Lánczos Kornél egy, akkoriban igen szokatlan, fantaszti­kusan merész matematikai megoldással dolgozta fel ezt a hullámmechanikát. Ellentétben az addig általánosabb gyakrolattal, az ún. mátrixmechanikát nem differenciál-, hanem integrálegyenletekkel oldotta meg, és eredményeit Lánczos Kornél Ortvay Rudolflioz irt levelének egy részlete 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom