Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Akik megérdemelték volna… - Teller Ede

A Los Alamosban létrehozott első robbanótöltettel a Greenhouse fedőnevű akcióban 1951 májusában hajtották végre az első kísérleti robbantást a Csendes-óceán Enwitok szigetén. A kísérlet sikerült. Az emberek ellopták a tüzet az égből. Ettől a dátumtól a tengerészeti térképeken egy szigetet már sohasem rajzolnak be többé, mert eltűnt, viszont ettől a dátumtól számíthatjuk az emberiség atomkorszakba lépését is. Olyan hatalom került az ember kezébe, amellyel elpusztíthatja, de fel is emelheti önmagát.

Teller Edét az egész világ a hidrogénbomba atyjának tekinti, azonban számos fizikai-kémiai felfedezés is fűződik a nevéhez (pl. a BET egyenletben a T betű rá vonatkozik, Jahn-Teller-effektus stb). A második világháború után létrehozták az USA-ban a Reaktorbiztonsági Bizottságot, amelynek Teller lett az első elnöke. Igen sokat tett az atomreaktorok biztonságos működéséért, a még működő és biztonságosnak ítélt hanfordi reaktorokat bezáratta. Hogy mennyire igaza volt, azt a csernobili katasztrófa igazolta. Ezen a téren kifejtett munkásságáért kapta meg a Fermi-díjat. Évente többször látogat Magyarországra. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta. Egy előadásában így vélekedett az atomenergia és az emberiség kapcsolatáról: „...Egyáltalán nem kételkedem abban, hogy a magenergia az emberi társadalom elidegeníthetetlen és elválaszthatatlan része lett. Szilárdan remélem, hogy ez a rész éppúgy beilleszkedik, mint minden, amit az emberi

136