Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Akik megérdemelték volna… - Teller Ede

egyesül egy nagyobb atommaggá, igen nagy mennyiségű energia szabadul fel. Az ún. magfúzió természetesen nem emberi találmány: hosszú milliárd évek óta a világ­­egyetem legfőbb energiaforrása. A csillagok, így a Nap központjában adottak azok a feltételek (nagy nyomás, magas hőmérséklet), amelyek között az ilyen típusú magreakciók végbemennek és energiát termelnek. A ma­gas hőmérsékletre és nagy nyomásra pedig azért van szükség, mert az ütköző atommagok csak így tudják legyőzni a közöttük fellépő elektromos taszítóerőt. A Földön egyetlen hely van, ahol ilyen viszonyok előfor­dulnak, éspedig az atomrobbanás közvetlen közelében. A H-bombát (hírlik, manapság inkább lítium-hibriddel készül) úgy készítik, hogy az atombombát alacsony rendszámú anyag rétegével veszik körül, és amikor az atombomba felrobban, teljesülnek azok a feltételek, amelyek a könnyű atommagok egyesüléséhez és ezáltal a még nagyobb nukleáris fúziós energia felszabadításához szükségesek. Ez a reakció, melynek megvalósítását elsősorban hadászati szempontok ösztönözték, óriási távlatokat nyit az emberiség energiaellátása szempontjá­ból. Napjainkban igen intenzív kutatások folynak a világ legfejlettebb országaiban a termonukleáris fúzió szelídí­tett változatának hőerőművekben történő fenntartására. Általa az energiatermelés igen jelentős, fűtőanyagból szinte kifogyhatatlan a Föld, ugyanakkor a magfúzió so­rán nem keletkezik káros sugárzás, így radioaktív hulla­dék sem. A tudósok 2010-re jósolják az első ilyen reak­torok beindulását. 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom