Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Akik megérdemelték volna… - Szilárd Leó

ta a tiltakozó petíciót, bizonyítékául annak, hogy a tudósok zöme ellenezte az atomfegyverek bevetését.

Szilárd és Fermi 1955. május 17-én megkapták az atomreaktor szabadalmát, amelyet tőlük az amerikai kormány jelképes egy dollárért vásárolt meg.

A háború után hátat fordít az atomfizikának és biológiai, valamint biofizikai kérdésekkel kezd el foglalkozni. Rendkívüli tehetségét bizonyítja, hogy ezen a téren is jelentős eredményeket ért el és a molekuláris biológia egyik megalapozójának tekintik. Kifejlesztette a chemosztrítnak keresztelt berendezést, amely változatlan körülményeket biztosít egy folyamatosan szaporodó baktériumpopuláció fenntartására úgy, hogy az egy térfogategységre jutó baktériumok száma időben változatlan marad. Ezáltal lehetővé vált a mutációk számának regisztrálása különböző szaporodási gyorsaságok mellett. Ezen kívül foglalkozott az öregedés folyamatával és az emlékezet funkciójával is. Mikor szervezetét megtámadta a rák, saját maga számítja ki a sugárzási dózis értékeit, és kigyógyítja magát a betegségből.

Ideje java részét a politikának szenteli. Felismerve a tudósok felelősségét a civilizáció fennmaradásáért, energiái jelentős hányadát a nukleáris fegyverkezés megakadályozására fordítja. Ennek érdekében még Hruscsovval is tárgyal. A Delfinek hangja című szellemes sci-fi novellája a földi élet elpusztíthatóságának témájára épül. 1958- ban megkapja az Einstein-díjat, egy év múlva Az atom békés felhasználásáért díjat. 1961-ben a Nemzeti Adakómia (National Academy) tagjai sorába választotta.

129