Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Akik megérdemelték volna… - A marslakók inváziója avagy a magyar jelenség

hosszan sorolhatnám egészen a Rubik-kockáig. A találé­kony magyar elme termékeiből konstruált eszközök, mű­szerek, berendezések és gépek ugyancsak jelentős mér­tékben járultak hozzá a technikai civilizáció fejlődéséhez. Sajnos, Alfréd Nobel testamentumában megfeledkezett a tudományok olykor bohém és örökösen járatlan utakon cserkésző, de törvényszerűségeiben szigorú és követke­zetes, kalandorlelkű, ám mindig megbízható, támaszt és bizonyságot nyújtó hűséges alattvalójáról: a matematiká­ról. Emiatt e tekintélyes mezőnyből kénytelenek vagyunk mellőzni a Bolyai János nevével ragyogtatott magyar ma­tematikai iskola eminens diákjait is. Mielőtt azonban továbblépnénk, önkéntelenül fel­vetődik a kérdés: vajon, véget ért-e a „marslakók” földi látogatása, és a jövőben be kell-e majd érnünk csupán dicső múltjuk felemlegetésével? Remélhetjük-e, hogy utódaik itt maradtak, kik jövőbeni tetteikkel újból kivív­ják majdan a „közönséges” halandók csodálatát? Van va­lami, ami azt sejteti, hogy a tudós-galaxis ifjú egyedei itt vannak közöttünk. A világon évente rendezik meg fizikából immáron ne­gyedszázada, matematikából pedig harminckettedik esztendeje a középiskolások nemzetközi diákolimpiáját. Az ezeken elért eredmények összesített táblázatait szerm lélve úgy gondolom, bizakodással tekinthetünk a jövőbe. Amikor ezeket az eredményeket látják, kérem, gondolja­nak arra is, hogy Szlovákiában, Erdélyben és a Vajdaság­ban is voltak és vannak nagyon jó színvonalú középis­kolák. 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom