Laszlovszky József: A magyar címer története. 2. kiadás - Pytheas (Budapest, 1989)

lenve jelenik meg. A republikánus érzelmek hatására pedig kilencedikén végleg eltüntetik a király szimbólumát a címerről. Közben a címerpajzs alakja is megváltozik, enyhén ívelt formájú lesz, és a kettőskereszt talpazatának koronája is lekerül az ábrázolásról. Ez a radikalizmus azonban csak a Március Tizenötödike újítása, hivatalosan még az 1849-es feliratú pénzeken is a koronás címerváltozatot használják.

1849. április 14-én a Függetelnségi Nyilatkozat kimondja Magyarország önállóságát, elszakadását a Habsburgoktól. Az állam, az akkori szóhasználat szerint az „álladalom” címere a korona nélküli, úgynevezett Kossuth-címer lett. Nemcsak azért kötődik ez a jelkép Kossuth személyéhez, mert őt választották meg a független nemzet kormányzójává, hanem azért is, mert először az ő ügyvédi oklevelén bukkan fel 1823-ban a korona nélküli kiscímer. Az új nagycímer az állampecsétekre, a koronátlan közép- és kiscímer pedig más hivatalos iratokra kerül. Az 1849. július 1-én kibocsátott 10 forintos bankjegyeken ezt a középeimért ábrázolják. A korona helyét gyakran babérkoszorú vagy kard veszi át, ezt láthatjuk a Függetlenségi Nyilatkozat utáni honvéd csákójelvényen.

A világosi fegyverletételt követő megtorlás gyűlölt jelképe újra a sasos címer lesz. Az 1836-os nagy- és középcímeres pecsétek használatát visszaállítják, ezzel is hangsúlyozva, hogy az uralkodó az ország függetlenségével együtt annak szimbólumait is megszünteti. A magyar pénzekre kizárólag sasos címert vernek egészen a kiegyezésig. Mindhiába, az önkényuralom elleni küzdelem, és a békés ellenállás egyaránt a magyar címert tekinti jelképének. A kiegyezéshez vezető út egyik fontos állomása az 1861-es országgyűlés, az ebből az alkalomból veit emlékérem is ezt ábrázolja.

A kiegyezés visszahelyezi jogaiba, törvénnyel erősíti meg az 1848-as kiscímert, az 1868-as horvát kiegyezés után pedig létrejön Magyarország, Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok egyesített címere. Ez az 1848-as középcímernek felel meg. 1874-ben az új címer kibővül Fiume jelképével, ünnepélyes változatán két angyal szerepel pajzstartóként.

1896-ban újabb címerrendelet születik, de nem hoz lényeges változást: csupán a pajzsforma és az angyalok ábrázolása lesz más. Ez a díszes, a mii-