Kubinszky Mihály: Adolf Loos - Architektúra (Budapest, 1967)

É lete

Adolf Loos építész Brnóban született, 1870. december 10-én. Atyja kőfaragó mester. Az apa műhelyében töltött idő nem maradt hatás nélkül az ifjúra, egész építészi működése a tiszta mértani tömegek, a tömbszerű alakítások iránti rokonszenvet tükrözi. Adolf Loos négy gimnáziumi osztályt végez Melkben, majd a csehországi Liberecben a felső ipariskola építészeti tagozatán folytatja tanulmányait. A kötelező kőműves szakmai gyakorlat után 1889 —1890-ben egyéves katonai szolgálatot teljesít. Ezután a drezdai műszaki főiskolára iratkozik be, itt tanul 1893-ig.

Ezt követő hároméves amerikai tartózkodása műveltségét és látókörét nagymértékben növelte. A tengeren túli utazáshoz philadelphiai nagybátyja meglátogatása adott alkalmat. Látja az 1893. évi chicagói világkiállítást, s több nagy amerikai várost látogat meg, így New Yorkot és St. Louis-t. Itt ismeri meg az Amerikában már kibontakozott vázas magasház építési módot, melyet az ún. chicagói iskolához sorolt építészek alakítottak ki. Ez a racionális irányzat is döntő befolyású a fiatal építészre. 1896-ban tér vissza Európába, és Bécsben telepedik le, hogy építész hivatásának éljen. Kezdetben azonban alig jut megbízásokhoz, s így irodalmi, főleg művészetkritikai tevékenységet folytat. 1898-ban ő is csatlakozik a bécsi szecesszióhoz, de alig egyévi együttműködés után szakít azokkal a művészekkel, akik szerinte a képzőművészetek és az építészet új útjait elsősorban a formamegújításban keresik. 1902-ben nősül először, ez a házassága csakúgy nem tartós, mint a későbbi három.

1899-ben épül első feltűnést keltő műve, a bécsi Café Museum. Ezt a század elején több üzletberendezés és portál, majd 1904 és 1906 között az első családiház-építkezés követi a svájci Clarens-ban. 1910-bsn épül lakó- és üzletháza Becsben a Michae!erplatz-on, melynek megvalósítása Loost — elveihez való hajlíthatatlan ragaszkodása miatt — a közönséggel és a hatóságokkal súlyos ellentétekbe sodorta.

Tizenkét éves kora óta egyre rosszabbodó hallása mellé most idegbetegség is társul. — 1912-ben tanfolyamszerű építészeti magániskolát alapít, melyet a háború kitöréséig tud fenntartani. A hallgatóságot írásaiból ismert elméletei alapján a modern építészetre, elsősorban térművészetre igyekszik nevelni. Előadásaiban állást foglal az építészek akadémikus kiképzése ellen. A háború alatt egy ideig katonai szolgálatot teljesít a hátországban. Betegsége rosszabbodik, gyomorműtét szükséges. A Monarchia 1918-ban bekövet-