Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények
A Magyar Villamosművek Országos Szövetsége tagjainak látogatása a Gyömröi úti gyárban 1938-ban A villamos gépgyártmányok jelentős hányadát a háromfázisú rövidrezárt forgórészű aszinkronmotorok alkották. Kezdetben inkább lassúbb fordulatú, 6 12 pólusú motorok gyártását vállalták, mivel csak statikus kiegyensúlyozásra (síneken) volt berendezés; később (1940-től) a forgás közben történő Heymann-féle rendszer* szerinti kiegyensúlyozás bevezetése után leginkább 2, 4 és 6 pólusú típusok képezték a gyártmányok zömét. Ezt a fejlődést a tökéletesebb kiegyensúlyozási lehetőség mellett a golyós és görgős csapágyak alkalmazása segítette elő, ami egyúttal a légrés kisebbítését, ennek következményeként pedig jelentős súlymegtakarítást tett lehetővé. Már 1943-ban felmerült a szalagrendszer jellegű gyártás gondolata, olyan feltétellel, hogy korlátozott számú, keresettebb típus gyártására rendezkednének be, erősen felnövelt darabszámmal. A gyártás megszervezése a munkaelőkészítéstől a szállításig mintaszerű volt és jórészt ennek volt köszönhető az a rohamos fejlődés, amit grafikonon mutatunk be. Az anyaháztól való önállósítás első lépése volt 1943-ban egy külön szerkesztő iroda felállítása, amely az egyszerűbb konstrukciós változtatásokat, tekercselési adatbeli módosításokat elvégezte. A második világháború folyamán a réznek korlátolt mennyiségben való beszerzési lehetősége miatt szükségessé vált annak alumíniummal való helyettesítése. Az ennek következtében keresztülviendő teljesítményadatmódosításokat, a tekercseléshez szükséges szerszámok teljes átalakítását a gépgyár önállóan végezte. A gyártás minden fázisában megfelelő ellenőrző szerv gondoskodott arról, hogy a gépek minden alkatrésze mind mechanikai, mind villamos szempontból kifogástalan legyen. így a legritkább esetben fordult elő meglepetés a gépek végleges összeszerelése, ill. próbája alkalmából. * E rendszer alapelve: a gép mechanikus rezgését a készülék villamos rezgéssé alakítja át és ennek alapján állapítják meg az egyensúlyhiba helyét és nagyságát. 87