Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények
ez az arány 1932 első felében még tovább csökkent. A pangás általános világhelyzet volt ugyan, de legjobban hazánkat sújtotta. A gazdasági válság akadályozta a villamos energiafogyasztás egészséges fejlődését is, a fogyasztóközönség vásárlóképessége ijesztő mértékben lecsökkent, annyira, hogy a lakosság úgyszólván képtelen volt a ránehezedő közterheket elviselni. Különösen a mezőgazdasági vidékeken volt nagy az elszegényedés. Ha az 1925 1927 évek vásárló erejét 100%-nak vesszük, akkor pl. 1932. április végén a magyar mezőgazdaság vásárló ereje 53% volt. A mezőgazdasági gépiparban a gyártás teljesen megszűnt, a forgalom az 1925-ös rekordév forgalmának 2%-ára csökkent. A külkereskedelmi forgalom 1931-ben az 1930-as évvel szemben további óriási csökkenést mutat. A villamos energiatermelés 1932-ben éri el a mélypontot. Ekkor a villamosipar foglalkoztatása erős csökkenésének kb. 30%-os munkás-létszámcsökkentés és ugyancsak kb. 30%-os tisztviselői elbocsátás is volt a következménye. A beérkezett rendelések mennyisége 1931-hez képest további jelentős csökkenést mutat. A válságot kormányintézkedések csak enyhíteni tudták, megszüntetni nem. A helyzet gyökeres javulásához az volt szükséges, hogy a nagykapitalisták, akiknek a kezében összpontosultak az akkori gazdasági elet mozgató eszközei, magukhoz térjenek több mint egy évtizedes eltévelyedésükből és belássák, hogy az előállott helyzet főoka az erőszak, amit ők a háború után a jóvátétel jelszava alatt a gazdasági élet természetes törvényein elkövettek. 1931- ben Magyarország nem tudott eleget tenni a külfölddel szemben fönnállott fizetési kötelezettségeinek, ezért az akkori kormány 1931 szeptemberében a Népszövetség pénzügyi ellenőrzését volt kénytelen kérni; az államháztartásnak ekkor (1931 — 32) évi 124 millió pengő hiánya volt. Magyarország háború utáni adósságai 1931 végén kb. 3,5 milliárd P.-t tettek ki; ezek részben kölcsönökből, részben áruszállításokból keletkeztek. A gazdasági korlátozó intézkedések annyira meglassították a természetes gazdasági vérkeringést, hogy sok helyütt már a bénulás előjelei mutatkoztak, az ipar foglalkoztatottsága tovább apadt. 1931-ben Magyarország 5 millió font kölcsönt volt kénytelen fölvenni francia, olasz, svájci és holland bankoktól, azért, hogy a bankforgalom terén tett korlátozó intézkedések fokozatosan megszüntethetek legyenek. 1932- ben nemzetközi síkon komoly lépések történtek a gazdasági válság leküzdésére: az e célból szervezett lausannei és stresai konferenciák ajánlatot dolgoztak ki a kibontakozás módjaira, amelyet az Európa-bizottság a Népszövetség elé terjesztett. Ebben leszögezték, hogy az összes európai államok gazdasági érdekei függnek egymástól, feltétlenül szükséges a szolidaritás megteremtése, valamint a nehézségekkel küzdő agrárállamok bizonyos kiviteli előnyökben való részesítése; (addig csak mélyen önköltségi áron alul voltak hajlandók a mezőgazdasági termékeinket átvenni). A konferenciák javaslatára az adós államok terheit a kölcsönök reális értéke alapján enyhítették és lehetővé tették az áruban történő fizetést. A válság súlyosságának enyhítése céljából alakult meg 1933 márciusában az Ipari Munkaszervező Intézet, azzal a célkitűzéssel, hogy az ipar foglalkoztatását az egész magyar ipar tőke- és hiteltartalékának sorompóba állításával növelje. 1933 közepétől az ipari dolgozók foglalkoztatási száma emelkedett ugyan, de a létszám mégis kb. 37%-kal alatta maradt az 1928-ban foglalkoztatott munkáslétszámnak. A mezőgazdaság helyzete továbbra is változatlanul súlyos. A mezőgazdasági lakosság vásárlóképességének összezsugorodása és a tőkepiac kötöttsége megakadályozta a nagy befektetéseket. Ezért az erőátviteli hálózat hosszának rohamos növekedésével a várt energiafogyasztás egyáltalában nem tartott lépést. (Magyarország távvezetékeinek hossza az előző 10— 11 év alatt az azelőtti nagyfeszültségű vezetékhossznak közel 12-szeresére emelkedett). A további fejlődés csak az áramfogyasztók számának és ezzel együtt a fajlagos fogyasztásnak a növekedése után volt várható. Ennek érdekében a villamos művek jól megszervezett propagandával igyekeztek a háztartási fogyasztást terjeszteni; ebben a tevékenységben is lényeges szerepet játszott a MSSM, úgy írásbeli kiadványai és személyes 84
