Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények
E néhány példa jól érzékelteti azt az utat, amelyen a háztartási gépek és készülékek mai korszerű megjelenési formájukhoz mint mosógép, centrifuga, porszívó stb. eljutottak és a háziasszonynak igazi segítőtársaivá váltak. B) AZ 1919- 1936 KÖZÖTTI IDŐSZAK GOHÉR MIHÁLY A gazdasági viszonyok alakulása A villamos gépgyárak erőműépítő tevékenysége mint kezdeményező üzleti vállalkozás nemcsak az első világháború alatt, de utána is, jóformán teljesen megszűnt; vagyis megszűnt az az 1914-ig fennállott lehetőség, hogy egyes helységekben a villamos gépgyár a saját tőkéjével létesítsen áramfejesztő telepet és ezt saját kezelésében, vagy bérlet formájában maga tartsa üzemben, ezáltal egyúttal növelve gyártmányai elhelyezési lehetőségeit. A helyzet megváltozásának okai a tőkehiány és a politikai viszonyok voltak. Az újra meginduló villamosítás főleg a meglevő telepek bővítésére és a hálózatok fejlesztésére terjedt. Szakembereink tisztánlátására és az akkori magyarországi kapitalizmus rövidlátására jellemzésül idézzük a MEE hivatalos közlönyében megjelent egyik beszámoló következő sorait : „Ausztriában tekintélyes invesztíciók történtek a villamos iparban . . . Ezzel szemben a magyarországi vállalatok jelentősebb része a régi keretek közt maradt meg. Különösen a Hitelbank volt fukar villamosipari vállalataival szemben.” A világháború után a vidéki villamosítást külön e célra alakult vállalatok (pl. az „Agrolux”) és a szénbányok folytatták. A rossz pénzügyi viszonyok megjavítása céljából a szakemberek kezdeményezésére 1925 júliusában törvényjavaslat került elfogadára, amely szerint a magyar városok 1100 milliárd korona értéknek megfelelő külföldi hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönt vehettek föl, mindegyik város a maga kölcsönösszegéért szavatolt. Az összeget világítási, csatornázási, vízvezetéki berendezésekre, közegészségügyi, kulturális és szociális célokra, közüzemek létesítésére és a meglévők fejlesztésére fordíthatták.* * A városi kölcsön 1925-ben tizmillió dollár, 1926-ban további hatmillió dollár összegű volt : 78
