Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)

2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények

A BVW 1. sz. motorkocsija

kísérleti szakaszon nyert tapasztalatok felhasználásával a cég 1891-ig 3 vasúti vonalat épített ki, összesen 26 km vágányhosszal. 1891-ben a S. u. H cég összes jogait és kötelezettségeit átvette az ekkor alakult BVW Rt (Budapesti Villamos Városi Vasút Rt.). Ez volt Európa első, városi belterületen épített villamos vasútja. A szakemberek a földalatti áramhozzávezetési szerkezetnek a „budapesti rendszer” elnevezést adták.

A kedvező eredmények hatása alatt a BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, az addigi lóvasút tulajdonosa) elkezdte 1895-ben 52 km hosszú vonalainak átépítését villamos vontatásra. (A BVW 1891-ben 1 500 000 kocsi km teljesítmény mellett 8 600 000 utast, a lóvasutak pedig közel 6 000 000 kocsi km mellett csupán 14 500 000 utast szállítottak). 21/» év alatt azután több mint 110 km vágányt építettek, ebből 29 km alsó vezetékes volt. A berendezéseket a MSSM jogelődje szállította.

1896. május 2-án nyílt meg az akkori Andrássy út alatt a Földalatti Villamos Vasút (F. V. V.) (Úttest alatt a világon elsőül épült ilyen vasút). Ez a vasút 1925-ben még azzal a fölszereléssel járt, amellyel 1896-ban elindították.

1898 1913 között Budapest népessége 40%-kal szaporodott és az első világháború kitörésekor kereken 900 000-re emelkedett. A közúti jellegű vasutak vágányhossza megkétszereződött, az utasok száma megnégyszereződött. Ezt a teljesítményt a vasutak 1014 motoros és 449 pótkocsival érték el.

Az első motorkocsinak a hajtómotora 2 pólusú, 10—16 Le teljesítményű volt. 1900-tól kezdve építettek kétmotoros kocsikat. A motorok teljesítménye ez időben 20—24 Le-re emelkedett, majd fokozatosan 75 Le-ig növekedett. 1908-tól már csak segédpólusú motorok kerültek beépítésre. 1900- tól kezdve már az összes kocsik lengő tengellyel készültek.

56