Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
16. Szakszervezeti mozgalom
A gépgyárban megmaradt a forgógépek és kisfeszültségű erősáramú készülékek gyártása. A vállalat erősáramú részlege elvégezte az Almásfüzitői TímfÖldgyár teljes villamossági berendezésének újratervezését, újjáépítését és üzem behelyezését. A vállalat gyengeáramú részlege elkészítette a Ferihegyi repülőtéren a rövid- és hosszúhullámú rádióadóberendezések háború alatt elpusztult Telefunken-gyáraninyú központi vezérlő- és jelzőberendezését és az antennák távkapcsoló berendezéseit új tervek alapján felszerelte és üzembehelyezte. A vállalat létszáma az év végéig 1780 főre emelkedett. Vállalati Vöröskereszt Szervezet alakulása. Balatonfüreden vállalati üdülő létesült. 1950 Az Országos Tervhivatal szakosítás útján rendezte az egyes villamosipari vállalatok gyártási, értékesítési és szerelési tevékenységét. Ennek folytán napirendre került a gyengeáramú gyártás visszafejlesztése és az erősáramú gyártás felfejlesztése. Megszűnt a rádió-vevőkészülékek gyártása. A gépgyár új csarnok hozzáépítésével 7160 m-re bővült. Dinamó c. vállalati lap megjelenése. A vállalat összlétszáma 2949 főre emelkedett, úgyhogy ebben az évben már csaknem 50: -kai haladta nil a háború alatti legnagyobb létszámot. Művelődési ház épült. 1950 — 51 A Lenin körúti központból a Gyömrői úti gyártelepre kerültek az értékesítéssel foglalkozó és adminisztratív, majd a berendezések tervezésével és szerelésével foglalkozó osztályok. Megszűnt a Lenin körúti központ. 1951 A vállalat neve „BVKRT” Budapesti Villamosgép és Kábelgyár R. T. (volt Magyar Siemens Művek -re változott. Ebben az évben indult meg az ipari kemence-gyártás. A gépgyárból újabb részleg vált ki „Szerelvénygyár” néven, amely öntöttvas elosztóberendezések és kisfeszültségű kapcsolók és készülékek gyártásával foglalkozott. A gépgyárnál már csak a motor- és hegeszTŐdinamó-gyártás maradt. Elkészült a gépgyárhoz épített új ötszintes épület, amelynek Földszintjén a TMK és emeleti részem a gyengeáramú gyár és a szerkesztési főosztály egyes osztályai kaptak elhelvezést. Új, korszerű üzemorvosi rendelő létesítése. Új ebédlő, konyha épült. A régi gyengeáramú gyári épületet 6400 m- területtel a röntgengyár kapta. A vállalattól elkerült a gép- készülék- és kábelszerelési, valamint háztartási készülék gyártási profil. A kapcsológyár nagy mennyiségű expanziós megszakítót gyártott Lengyelország részére. 1952 A vállalat megverte a szomszédos, Gyömrői út 104—106 sz. két telket, úgyhogy az összes ingatlan terület 152 000 m--re növekedett. Az új területen felépült és még ebben az évben üzembekerült az új szürkevasöntöde. Befejeződött a kábelgyárhoz hozzáépített háromszintes új épület elkészítése. Ebben a szerelvénygyár, a szerszámüzem, kábelgyári részlegek és a főkönyvelőség kaptak elhelyezést. Újabb elmenő gyártási profiváltozás műszerek, vezetékek, szivattyú stb.}. Bölcsőde és napközi otthon építésének befejezése. A Szovjetunió okt. 1-én átadta a vállalatot a Magyar Népköztársaságnak. A vállalat ezután mint Villamosgép és Kábelgyár működik tovább. 1953 A szerelvénygyár átköltözött a kábelgyári toldalék épületbe, ahol az előző mühelyterület kétszeresét kapta. A kéméncegyártó üzem átkerült az Újhegyi úti műhelyből az újonnan vásárolt telkek Gyömrői úti oldalán levő átépített épületbe. 483
