Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
16. Szakszervezeti mozgalom
ÖSSZEFOGLALÁS KELLER FERENC A Villamosgép és Kábelgyár Történetén átfutva megállapítható, hogy 1963-ban a vállalat hármas jubileumot ünnepel. 75 esztendeje, hogy Budapesten megindult a jogelődök által épített első közúti villamos vasút. 70 évvel ezelőtt létesült a vállalat első szerény gépműhelye és 50 év telt el, amikor a mai Gyömröi úti telepen a Kábelgyárat, mint az első gyáregységet üzembe helyezték. Világ-, gazdaság- és társadalompolitikai eseményekben gazdag évtizedek követték egymást, amióta a Siemens Konszern magyarországi fiókvállalatából a hazai erősáramú iparunkban oly fontos szerepet betöltő mai hatalmas gyártelep kialakult. A szocialista társadalmi és gazdasági rendünk megteremtésével addig kapitalista üzem, az akkori viszonyok között el sem képzelhető óriási fejlődésen ment keresztül. A vállalat fejlődésével, működésével megismerkedve a következőket állapíthatjuk meg: Az 1945 előtti vállalat rendkívül sokoldalú villamosipari tevékenységével, — amelyben az általa képviselt Siemens gyártmányok értékesítése, felszerelése, és üzembehelyezése nagy szerepet játszott, — különösen a századfordulón az első világháborúig, a villamosság nyújtotta műszaki haladás szolgálatában vezető szerepet játszott. Ez a tevékenység az áramfejlesztő telepektől kezdve a villamosvontatás, hírközlés és háztartási cikkeken keresztül a villamos orvosi berendezésekig, a villamosság mindenkor korszerű alkalmazására terjedt és utat tört a villamosság hazai térhódításának. Szerepét ma már úgy is értékeljük, hogy ezzel a tevékenységével ösztönzően hatott hazai villamosiparunk kialakulására és fejlődésére. A vállalatnak ez az ipartörténeti szerepe 1945-ben lezárult, hogy helyet adjon az addig soha nem látott iramú fejlődésnek, amelynek központjában a javak mind nagyobb mennyiségben való korszerű termelése áll. Ekkor szűnt meg a komplett létesítmények vállalaton belüli tervezése, külső építése és helyében megindult az egyedi gépek és készülékek gyártása. A második világháború eseményei során úgy anyagiakban, mint szellemi értékeiben a vállalat roppant sokat vesztett. Úgyszólván mindent élőről kellett kezdeni. Az 1946. évi szovjet tulajdonbavétel új fejezetet nyitott a vállalat történetében. Szovjet segítséggel indult meg az újjáépítés, és az életet jelentő termelés. 1946—1952 években a szovjet vállalatvezetés teremtette meg a reális alapjait a további fejlődésTiek. Ez vitathatatlanul ipartörténeti érdeme. A vállalatnak 1952. évi magyar tulajdonba adása óta a fejlődés az üzemi munka minden területéti figyelemre méltó. Ezt az időszakot napjainkig a középipari termelésről a korszerű nagyipari termelésre való áttéréssel és ennek szakadatlan fejlesztésével lehet és kell jellemeznünk. A vállalat dolgozói a töretlen továbbfejlődésen munkálkodnak, mert ismerik az erősáramú iparon belül rájuk háruló feladatokat, és ismerik szerepüket népgazdaságunknak a világpiacon való eredményes helytállásában. Bizonyos, hogy szorgalmas munkájukkal további eredményekhez segítik vállalatukat. Ezeknek majdani ismertetése és értékelése a későbbi krónikásnak lesz a feladata. 477
