Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
16. Szakszervezeti mozgalom
Vállalatunk dolgozói közül egyre többen ismerik fel a testnevelés és sport egészségfejlesztő hatását és egyre többen veszik igénybe a vállalat által teremtett lehetőségeket. Üzemünkben legelsőnek ismét a labdarúgó szakosztály szerveződött újjá. 1945-ben labdarúgó csapatunk a BLASZ. III. osztályában küzdött. 1948-ban megnyerte a bajnokságot és a II. osztályba került. Ekkor vette fel a BVKSE nevet, majd egy év múlva, a labdarúgó sport átszervezése útján bekerült az NB. II. osztályba. Ekkor ismét nevet változtatott. Felvette a Vasas Dinamó nevet. Ezt követően sok évig ebben az osztályban szerepelt, majd 1957-ben a labdarúgósport újabb átszervezésével került az NB. III. osztályba, ahol jelenleg is küzd. A felnőtt csapat mellett tartalék ifjúsági és újonc csapatok szerveződtek, amelyek váltakozó sikerrel díszítik sportkörünk színeit. Igen szép eredménye szakosztályunknak, hogy a tömegsport keretein belül — az évek folyamán — rendszeressé válik a nagy és kispályás üzemi, illetve gyáregységi bajnokság, amelyben minden vállalati labdarúgást kedvelő dolgozó rendszeresen részt vehet. 1962 évben megalakul az „öreg fiúk” csapata. Még ebben az évben csoportjában bajnokságot nyer és jogosult az országos döntőbeni részvételre. Az öreg fiúk csapata abszolút bajnok lett. A labdarúgó szakosztály mellett 1945-től 1956-ig még tizenegy szakosztály működött, úm. az atlétikai, az asztalitenisz, a háromtusa, kézilabda, röplabda, sakk, vívó, ökölvívó, úszó-vízipóló, természetjáró és vitorlázó szakosztály. A számos szakosztályon belül az alábbiak szerint alakult a rendszeres testnevelésben és sportolásban résztvevő minősített versenyzők száma: A sportmozgalmunk a felszabadulás után 1927—1944-ig 1945—1956-ig 1957—1962 80—100 fő 450—500 fő 300—350 fő A nagyarányú fejlődés ellenére a tömeg és különösen az ifjúság testnevelése és sportja nem fejlődött megfelelően, mert túlságosan nagy súlyt helyeztünk a minőségi szakosztályokra. 1957-ben több gyengén működő szakosztály feloszlott és erős tömegsportbázis alakult ki. 1957-ben megszűnt az atlétika, kézilabda, vívó, asztalitenisz, úszó, háromtusa, természetjáró szakosztály. A dolgozók igényei alapján új súlyemelő szakosztály alakult és így jelenleg hat szakosztály biztosít versenyszerű sportolást dolgozóinknak. Igen jelentős az ökölvívó, röplabda és vitorlázó szakosztály munkája, mivel ezek a szakosztályok a csapatversenyek folyamán az I. osztályba kerültek és számos versenyzőt adtak a nemzeti válogatottak részére. Megfelelő tervszerűséggel foglalkoztak az utánpótlás nevelésével. A sportkör létesítményeiben is nagyarányú fejlődés állapítható meg. A felszabadulás előtt sportkörünk csupán egyetlen létesítménnyel, a korszerűtlen labdarúgó pályával rendelkezett. Általában idegen pályákat béreltünk hosszú évekig. Mint „albérlők” mindig kötött feltételekkel vehettük ezeket csak igénybe, arról szó sem lehetett, hogy dolgozóink közül többen edzésre, vagy barátságos mérkőzések céljából megjelenhessenek, vagy játsszanak rajtuk. A felszabadulás utáni időben a vállalat anyagi hozzájárulásával és a dolgozók társadalmi munkájának segítségével hozzálátott a vezetőség a létesítmények építéséhez. A feltételek javulásával évről-évre mind jobban emelkedik a minőségi szakosztályok sportolóinak száma és növekszik a vállalat dolgozóinak a tömegsportban való részvétele. Évente mintegy 1000— 1500 fő vesz részt a hagyományossá vált üzemi bajnokságokon és rendezvényeken. A tömegek sportolását segítette az elmúlt években az MHK és a Kilián testnevelési mozgalom. A sportolók számának fokozatos növekedése szükségessé teszi, hogy különböző szinteken minden korosztálynak bő testnevelési és sportolási lehetőségeket biztosítsunk. A Kilián testnevelési mozgalomban vállalatunknál 180 fő vesz részt. Sok sikeres szereplésre tekint vissza sakkszakosztályunk. 473
