Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
16. Szakszervezeti mozgalom
Az átlagkeresetek statisztikáját, valamint a munkás átlagórabérek vállalati és üzemi bontását a következőkben adjuk meg. HAVI ÁTLAGKERESET 1950-TŐL Időpont Havi átlagkereset (Ft-ban) munkás műszaki adm. egyéb összesen 1950 883 1589 984 537 927 1951 898 1480 869 494 912 1952 1055 1642 1030 599 1070 1953 1047 1899 1070 783 1122 1954 1164 1755 1049 768 1205 1955 1167 1795 1142 1018 1234 1956 1203 2044 1152 1098 1298 1957 1500 2378 1412 1336 1587 1958 1516 2314 1443 1144 1576 1959 1593 2326 1415 955 1600 1960 1598 23S0 1444 1077 1625 1961 1618 2410 1430 1025 1634 MUNKÁSÁTLAGÓRABÉR VÁLLALATI ÉS ÜZEMI BONTÁSBAN 1958—1961-IG (FT-BAN) Üzemek 1958 1959 i960 1961 Gépgyár (sajtóiéval) 6,88 7,29 7,56 7,72 Kábelgyár 6,33 6,49 6,58 6,72 Kisf. Kész. gy. 6,89 7,04 7,29 7,71 Kemence 8,04 8,12 8,28 8,38 Öntöde 7,56 8,17 8,11 8,12 T. M. K. 8,13 8,20 8,44 8,61 Szerszám üzem 8,53 8,50 8,52 8,53 Vállalat 7,27 7,39 7,62 7,77 A vállalat életében — sajnos — olyan esetek is előfordulnak, amikor a munkavállalókkal szemben erélyes intézkedéssel kell fellépni. A fegyelmi fenyítések sokszor nem érik el céljukat, mivel általában kevés dolgozónak jutnak tudomására. A nagy nyilvánosság részvétele a fegyelmi eljárásnál — a tapasztalat szerint hatásosan megelőző jellegű. Ezt szolgája a Társadalmi Bíróság. A társadalmi bíróság tagjait — kétéves időtartamra — a dolgozók választják. Vállalatunknál eddig négy ügyet tárgyalt a Társadalmi Bíróság. Két ügyben igazolatlan hiányzás miatt, két ügyben pedig azért, mert munkatársak pénzét ellopták. Három esetben azonnali hatályú elbocsátást, egy esetben pedig írásbeli megrovást javasolt a Társadalmi Bíróság a vállalat igazgatója felé, aki a helyszínen a Társadalmi Bíróság határozatát helybenhagyta. A tárgyaláson résztvevő dolgozók élesen elítélték a cselekmények elkövetőit és hozzászólásokban is kifejtették nézetüket. A négy tárgyaláson kb. 1200 ember vett részt. A tőkés társadalomban a magántulajdon uralma következtében a tőkés- és a munkásosztály között áthidalhatatlan ellentét uralkodik és ennek következtében az állandó munkaügyi viták elkerülhetetlenek. A viták eldöntése a tőkés munkáltató érdekében történik és a dolgozót az osztálybíróság elmarasztalja. A szocialista társadalomban a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, így nem beszélhetünk a munkáltató és a munkavállaló érdekellentétéről. A vállalat és a munkavállaló is közös célokért dolgozik, érdekeik azonosak. Szocialista társadalmunkban mégis felmerülnek munkaügyi viták. Ilyen viták eldöntésére hozták létre az Egyeztető Bizottságokat, amelyek a legtöbbször körül459
