Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)

1. A vállalat történetéből

Munkavezeték feszítő vonat a Budapest—Hegyeshalmi villamos vasút építésénél (1933)

1896—1898 közötti időben történt a „Budapesti Közúti Vaspálya társaság” (BKV) — amely a budapesti lóvasúti vonalak engedélyese volt — összes lóvasútvonalainak átépítése villamos üzemre és épült a budai vonalak áramellátására a Pálffy téri és pesti vonalak ellátására a Damjanich utcai áramfejlesztő telep.

1909-ben építtette a BVVV a Révész utcai forgóáramú áramfejlesztőtelepet 3x10 000 V 50 per. és egyenáramú átalakító állomásokat.

A vidéki nagyobb városok villamos közúti vasútjai később épültek, így Szegeden 1907-ben, Temesváron 1908-ban, Szabadkán és Fiúméban 1909-ben, Debrecenben és Nagyváradon 1912-ben.

A budapesti egyenáramú hálózat 1895-ben, a Berzenczei utcai áramfejlesztő, továbbá a Kazinczy-, Murányi- és Dávid- (későbbi Hóm Ede) utcai áramátalakító állomások feltüntetésével

38