Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
9. Gyártmányfejlesztési munkáink
A MŰSZAKI FEJLESZTÉSI GYÁREGYSÉG ÉS PRÓBATERME KANABÉ JÓZSEF Vállalatunk történetéről szóló cikkben már ismertettük műszaki fejlesztési gyáregységünk létrejöttének körülményeit. A gyáregység főfeladata a kísérleti munkák elvégzése és a prototípusok legyártása, valamint kipróbálása. Korábban ezeket a tevékenységeket más vállalati szervek végezték. E helyen szeretnénk rámutatni azokra a körülményekre, amelyek ezt az állapotot tarthatatlanná tették és indokolták a műszaki fejlesztési gyáregység létrehozását. Vállalatunk a háború előtt és alatt önálló szerkesztői tevékenységet nem folytatott. A felszabadulás után ennek következtében gyártmányait elavult, külföldi konstrukciók képezték. Az ötvenes évek elején alakult szerkesztési osztályoknak egyrészt a német konstrukciók kiegészítése, másrészt az időszakra jellemző gyártási profilhullámzások során vállalatunkhoz került gyártmányok dokumentációinak elkészítésére forgácsolódott el erejük. így a vállalat főgyártmányai terén — a lemezházas motorsor kivételével a legutolsó évekig a régi német konsrukciók gyártása folyt. A fejlődést erősen fékezte az is, hogy sok gyártmányról szerkesztőinknek csak katalógus adatok állottak rendelkezésükre, tehát gyártmányaink tulajdonságait alig ismerték. A gyárnak nem voltak megfelelően felszerelt próbatermei, ahol ezt a hiányosságot pótolni lehetett volna. Ez főleg a készülékfejlesztési munkákat gátolta, hiszen szabatos számítási módszerek hiányában ezen a területen a kísérletek és üzemi tapasztalatok nélkülözhetetlenek. A gyártási profil állandó hullámzásának időszaka után, 1955-től fokozottan merültek fel igények gyártmányaink korszerűsítésére. Ekkor egymásután készültek az új konstrukciók, elsősorban forgógépek vonalán. A következő nehézség a prototípusok legyártása és kipróbálása volt. A termelés folyamatos növekedése állandóan újszerű problémák elé állította a gyáregységek műszaki személyzetét, és így a különleges gondosságot igénylő kísérleti gyártás háttérbe szorult. A készülékfejlesztés a forgógép fejlesztéssel szemben itt is kedvezőtlenebb helyzetbe került. Ennek oka, hogy vállalatunknál a készülékgyártás inkább tömeggyártás jellegű, mint a forgógépgyártás. így ezen a területen a betanult munkások aránya a szakmunkásokhoz képest jóval nagyobb. Vannak üzemrészek, ahol a szerszámozás nélküli kísérleti és prototípus gyártáshoz a szükséges szakmunkások nem is állnak rendelkezésre. Ehhez járul még, hogy az új konstrukciók új anyagainak beszerzése külön utánjárást igényel, amihez sorozatgyártással foglalkozó üzemben a megfelelő operatív szerv nincsen. A gyártmányfejlesztési munka szükséges mértékű elvégzésére, illetve a munka meggyorsítására létre kellett hozni a szerkesztési osztályok munkáját továbbvívő, illetőleg kiegészítő olyan üzemet, amely a vállalatunk gyártási profiljába tartozó forgógépek és készülékek vonalán alkalmas minimális alapszerszámozással, kísérleti darabok és prototípusok gyors, rajzhű előállítására. Gondoskodni kellett továbbá megfelelő próbatermekről a kísérleti darabok és prototípusok kimérésére. Távlatilag 321
