Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)

8. Szürkevasöntödénk tíz éve és szerepe a Villamosgép és Kábelgyár fejlődésében

J A minták és mintalapok tárolása jelenleg a 240 m2 alapterületet képviselő központi mintaraktár­ban, az öntöde konveyora felett létesített 80 m2 alapterületű padlástéren és kb. 130 m- alapterületű külső raktárban történik, meglehetősen zsúfolt módon. Részlet a mint araki árból 4) Az öntöde fejlesztése Az öntöde fejlődési lehetőségét — ha további alap­vető bővítést nem veszünk figyelembe — homokelő­készítőművének kapacitása és az öntöde profilját ké­pező öntvények fajlagos homokszükséglete szabja meg. A két 650 literes kollerrel, egy 40 m3-es érlelőbunkerrel és 2 db, összesen 30 m3 űrtartalmú tárolóbunkerrel rendelkező homokelőkészítőmű elméleti max. kapacitá­sa 80 m3 műszak, 6 perces keverési idő mellett. Ez három műszakban, évente, elméletileg kb. 70 000 m3 forma­homok előállítását teszi lehetővé. Gyakorlatilag leg­feljebb 60 000 m3-rel számolhatunk. Az öntöde jelen­legi profilja mellett 1 to jó öntvény homokszükség­lete kb. 4,5 m3. Fentiek figyelembe vételével az öntöde éves max. to terhelése kereken 13 000 tonnáig fokozható. A főcél vállalatunk öntvényigényének saját öntödéből történő kielégítése. Öntödénk kapacitását természetesen addig is ki akarjuk használni teljes mértékben, amíg saját igényünk ilyen szintre emelkedik. Különösen áll ez az öntöde gépesített részére. A konveyorsor műszakonként max. sebességével 1500 formaszekrény, egy fokozattal kisebb sebességnél pedig 1000 formaszekrény továbbítására képes. A konveyor max. kihasználhatóságát tehát ez szabja meg. A 90°o-os kihasználhatóság figyelembe vételével és kétműszakos üzemeltetés feltételezésével évi 800 000, ill. 550 000 formaszekrény kiöntésével számolhatunk. Az egy for­maszekrényre eső átlag súly kb. 5 kg, amely a külső igények vállalásától függően 10 kg-ra is felvihető. 5 kg-Részletek az öntödéből t

Next

/
Oldalképek
Tartalom