Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
7. Villamos kemencék
Ha pl. a műszer által mutatott hőfok alacsonyabb a valóságosnál, akkor a fűtött térben a műszeren beállított hőfoknál magasabb hőfok áll elő. Ez, azonkívül hogy a hőkezelt anyag szempontjából nem előnyös, a kemence kWó fogyasztását is megnöveli. A magasabb hőfoknak megfelelően a hőveszteségek is nagyobbak lesznek. b) A vezetékkeresztmetszeteket is ellenőrizni kell, valamint a kontaktusok, kötések átmeneti ellenállásait, mert itt melegedés léphet fel. A teljesítménygazdálkodás feladata, hogy a terhelési csúcsidőben (országos villamosenergia terhelés) a csúcscsökkentésre irányuló feladatokat megoldja. A közlekedés, a háztartások és a közvilágítás terhelése nehezen befolyásolható és még nehezebben ellenőrizhető, ezért a terhelési csúcs kiegyenlítésére az ipari üzemeknél kell megtalálni a lehetőséget. A hőelektromos berendezéseknél eredményesen alkalmazható csúcscsökkentési lehetőségek a következők: a) A nem folyamatosan dolgozó kemencéknek csúcsidőből való kivonása és más napszakban való tömörítése. b) Kétműszakos kemencéknél a délutáni műszak helyett az éjszakai műszakra való áttérés, mely általában kisszámú dolgozót érint. c) Háromműszakos kemencénél a napi karbantartásnak — leállított kemence mellett — a csúcsidőben való elvégzése. d) Háromműszakos kemencéknél általában lehetőség van kapacitásbővítéssel további kemence beállításával — a termelés olymérvű fokozására, hogy az a kemencék csúcsidei leállítását teszi lehetővé. A fogyasztói oldalon ilyen kapacitásbővítő beruházások jóval olcsóbban és rövidebb idő alatt megvalósíthatók, mint az erőműépítés. A villamos kemencék energetikai értékeléséhez az előzőekben tárgyalt mindhárom mutató — fajlagos energiafogyasztás, hatásfok, kemencejellemzők — ismerete szükséges. Szükségesnek mutatkozik különböző méretű, típusú és felhasználású kemencéken nagyszámú sorozatmérések elvégzése. Az így nyert mérési eredmények tájékoztatásul szolgálhatnak a későbbiek során a kemencék energetika értékelésénél. 5. VILLAMOS KEMENCÉK TIPIZÁLÁSI KÉRDÉSEI LÁSZLÓ PÁL A különféle típusú villamos kemencék gyártása egyben a legkülönfélébb alkatrészek gyártását jelenti. Ezért a tipizálás kérdésének helyes megoldása nagy körültekintést és jó felkészültséget igényel. Hangsúlyozni kell, hogy itt főleg egyedi jellegű gyártásról van szó, esetleg kisebb kemencetípusoknál fordul elő kisebb sorozat, amelynek tagszáma a tizes darabszámot csak ritkán haladja meg. Villamos kemencetípusaink felépítésüket, falazati megoldásukat, a hozzájuk szervesen kapcsolódó gépészeti részeket és berendezéseket tekintve igen sokfélék. Például falazott kamráskemencéink 950 C üzemi hőmérséklet esetén más rendszerűek, mint az 1200 C° üzemi hőmérsékletűek és természetes az is, hogy a 700 C° alatt dolgozó kemencetípusok már formai, illetve vasszerkezeti megoldásaikban is erősen különböznek az előbbiektől. Nem célunk e cikken belül a különböző típusok ismertetése, csak a nagy különbségeket szeretnénk röviden érzékeltetni. A 650 C° üzemi hőfokú berendezésekben ventillátor beépítése szükséges, mert ezen a hőfokon a hőátadás elsősorban konvekciós úton történik. 900 C° körüli üzemhőmérséklet esetén már a sugárzási hőátadás az uralkodó, így ventillátor nem kellés a lemezszerkezetet, a tömött salakgyapot szigetelést falazott forma váltja fel. Magasabb hőmérsékleten a fűtőellenállás anyaga és beépítési módja is változik. A különböző hőfokokon alkalmazott krómnikkel, krómalumínium, szilit, Kanthal Super fűtőtestek mind más-más beépítési módot és konstrukciós kialakítást kívánnak. Láthatjuk a kamrás 288
