Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
1. A vállalat történetéből
SH Bp. először a Kerepesi út (mai Rákóczi út) 9. sz. alatt, majd ugyanezen út 21. szám alatt működött 1904-ig. 1904—1911 között V., Lipót körút 3. sz. (mai Szent István körút 5. sz.) alatti bérházban, később VI., Teréz körút 36. sz. (mai Lenin krt. 96. sz.) alatt saját irodaházában működött 1931 33 közötti megszakítással, amikor Nagymező utca 4. sz. alatt volt. Működése 1888 1904 között a gyengeáramú és erősáramú villamossági ipar és 1904 után, a külön erősáramú vállalat — a Magyar Siemens—Schuckert Művek Villamossági R. T. — létesítése után, főleg a gyengeáramú villamossági ipar területére terjedt ki. A VK második jogelődjének alapítója az ugyancsak német Schuckert és Co. (röviden Sch és Co. Nürnberg), amelyet 1873-ban Sigmund Schuckert német műszerész létesített továbbá az osztrák Schuckert és Co. Művek (röviden Ö. Sch. W) voltak. 1900-ban az Ö. Sch. W Budapesten „Az osztrák Schuckert Művek magyarországi vezérképviselete” címen eladási szervet állított fel. Ebből 1902-ben MAGYAR SCHUCKERT MŰVEK VILLAMOSSÁGI R. T. (röviden M. Sch. M) lett 2 millió korona bejelentett alaptőkével. E vállalat Budapesten V., Lipót körút 3. sz. alatt — melynek házszáma később 5-re változott — működött és főleg erősáramú villamossági berendezések szállításával és szerelésével foglalkozott. 1902-ben Pozsonyban gyártelepet is létesített. 1904-ben Budapesten a SH Bp. erősáramú részlegének és a M. Sch. M. fúziója által létrejött a MAGYAR SIEMENS —SCHUCKERT MŰVEK VILLAMOSSÁGI R. T. (röviden MSSM). Ez Budapesten V., Lipót körút 5. sz. alatti bérházban 1911-ig, majd utána VI., Teréz körút 36. sz. alatti saját irodaházában 1951-ig működött. Működési területe kiterjedt az erősáramúipar minden részére, mellyel alapítói foglalkoztak. Budapesten 1912-ben gyárépítés céljára X., Gyömrői út 122 — 128. sz. alatt ingatlant vásárolt, amelyen először kábelgyárat, majd gépgyárat és egyéb gyártórészlegeket létesített. A vállalat irányítását és felügyeletét az osztrák Siemens Schuckert Művek Vili. R. T. (röviden ÖSSW) 1904 — 1938 között közvetlenül, a német Siemens —Schuckert Művek (röviden SSW Berlin) pedig 1904 1938 között közvetve, ezután pedig 1938 1944 között közvetlenül végezte. 1904 1942 között a vállalat MSSM néven működött. 1942-ben a vállalat nevéből kimaradt a Schuckert szó, és az erősáramú vállalat és a gyengeáramú osztály a MAGYAR SIEMENS MŰVEK VILLAMOSSÁGI R. T. (röviden MSM) nevet vette fel. E nevet 1951-ig tartotta meg. A MSM 1942—1945 és 1947—1951 között működött. 1945. évben kénytelen volt működését beszüntetni, és a német anyavállalattal megszűnt minden kapcsolat. 1945. július 3-án a MSM elbocsátott dolgozóinak egy csoportja 400 000 pengő befizetett alaptőkével megalapította a VILLAMOSIPARI ÉS KERESKEDELMI R. T.-ot (röviden VIKERT). E vállalatot a magyar iparügyi minisztérium is támogatta és 1945. október 19-én 3 600 000 pengő hozzájárulással az addigi 400 000 pengő alaptőkét 4 millió pengőre emelte fel. A vállalat törzsgárdájának az átmeneti időszakban való együttartása, a bennük rejlő szellemi javak felhasználása és az újjáépítés szolgálatába állítása volt a vállalatalapítás célja. 1946-ban a MSM, mint német tulajdon a potsdami háromhatalmi értekezlet döntése alapján a Szovjetunió tulajdonába került (1946-1952). 1947-ben a „Kábel” Szovjet Állami Elektromosipari R. T. átvette a MSM vállalatot, majd a magyar iparügyi minisztériummal történt megállapodás szerint a VIKERT beolvadt 1948-ban a MSM-be. Ez utóbbit újból működésbe hozta és erős ütemben fejlesztette. A régi gyáregységek mellett amelyek működését még a VIKERT indította meg újabb gyártó egységeket létesített, így a kapcsológyárat (1949), a szerelvénygyárat (1951), a kemenceüzemet (1951) és a vasöntödét (1952). 1951-ben a vállalat a BVKRT BUDAPESTI VILLAMOSGÉP- és KÁBELGYÁR (volt MAGYAR SIEMENS MŰVEK VILL. R. T.) (röviden BVK) nevet kapta és használta a magyar állami tulajdonba kerüléséig. 14
