Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Új közlekedési eszköz születik - 5. A magyar vasutak hőskora
eszközökkel adták. Az állomások azonban már távíróberendezéssel voltak egymással kapcsolatban. Erre a célra a Bain-féle mágnestűs berendezést használták (5.9. ábra). A pest -váci vonalszakasz megnyitása után körülbelül egy évvel. 1847. szeptember 1-jén nyílt meg a pest—szolnoki vonalszakasz. A 99 km-es utat az első vonat 16 kocsival, 700 utassal 3 óra 22 perc alatt tette meg (39. kép. 5.10. ábra). 1848. augusztus 20-án adták át a forgalomnak a 17 km-es pozsony—marcheggi vonalszakaszt, amelynek üzemét egyelőre a Nordbahn látta el. Időközben — még 1847. augusztus 20-án — Sopron vasúti összeköttetést kapott Katzelsdorfon át Bécsújhellyel. A vonalat a Sopron—Bécsújhelyi Vasúttársaság építette meg. amelynek elnöke Széchenyi István volt. Az üzemet a Bécs—Gloggnitzi Vasúttársaság bonyolította le. A Magyar Középponti Vasúttársaság terjeszkedését, a vác— pozsonyi, a Szolnok—debreceni szakaszok, valamint az időközben engedélyezett Cegléd—kecskeméti szárnyvonal építését a szabadságharc eseményei akadályozták meg. Magyarországon 1848-ban. a szabadságharc idején összesen 243 km volt a vasúthálózat hossza, melynek nagyobb részén. 176 km-en gőzvontatással tartották fenn a forgalmat. Kossuth és Széchenyi a közlekedésért A magyarországi vasutak hőskorában, a korszerű közlekedés kezdeti kialakításának idején a magyar közéletben Kossuth Lajos és Széchenyi István irányító szerepe érvényesült. Mindketten döntő fontosságú 38. kép. Kosárjelző a pozsonyi alagút bejáratánál, az 1850-ben megnyílt Vác— Pozsony vonalszakaszon 5.10. ábra. A pest—szolnoki vasút megnyitása
