Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Új közlekedési eszköz születik - 4. Az elsők a kontinensen és Észak-Amerikában
A Szúrd Királyságban csak az évszázad közepe után készült el az első vasút, Torino és Genova között, államköltségen, 1853-ban. Ezt követően Camillo Benső Cavour (1810—1861) befolyására bevezették a magánvasúti rendszert, de a vasútépítéshez erőteljes állami támogatást biztosítottak. A Vatikánban csak 1859-ben épült vasút, amely Rómától Civita Vecchiáig vezetett. Az elmondottakból kitűnik, hogy Itáliában hasonló volt a helyzet, mint a német területeken: az egységes Olaszország kormánya olyan vonalakat, hálózatrészeket örökölt, amelyek nem voltak kapcsolatban egymással. A fő feladatnak tehát e szakadozottság megszüntetését. az egységes olasz vasúti rendszer megteremtését tekintették. Először a 60-as évek közepén franciaországi példára csoportosították a vasutakat és négy nagy társaságot hoztak létre. Ezt követően a vasútépítés fellendült ugyan, de a kamatbiztosítási terhek, a csőd szélén álló vasutak megváltása egyre súlyosabban nehezedett az államháztartásra. A 80-as évek közepén megpróbálkoztak a bérleti rendszer bevezetésével, kombinálva a francia és a holland rendszert: az állami vasutakat bérbe adták, a hálózat további kiépítését pedig három nagy magánvasúti társaságra bízták. Mindezek nyomán az olasz vasúthálózat kiépítése megvalósult ugyan, de az állam nem mentesült a súlyos anyagi terhektől. így azután a fejlődés útja itt is a vasutak államosításához vezetett. Öt esztendő: az 1835—39 közötti évek történetét áttekintve megállapítható, hogy a gőzüzemű vasút eszméje Európa-szerte megfogant. A közlekedés új, csodálatos eszköze leküzdve a fejlődés ezernyi akadályát — utat tört magának. Anglia után a kontinens hét országában: Belgiumban, Németországban, Franciaországban. Oroszországban. Ausztriában, Hollandiában és Olaszországban megnyíltak az első vonalak. 1840 végére a kontinensen 2925 km vasútvonal volt üzemben. A következő öt esztendőben azután az elvetett mag szárba szökkent: megindult az európai vasútvonalak összeállása hálózatokká, hosszúságuk 1850 végéig nyolcszorosára növekedve 23 504 km-t tett már ki. További országok is felsorakoztak a vasút birtokosai közé. Dániában, Schleswig- Holsteinben 1844. szeptember 18-án nyílt meg a Hamburg melletti Altona és Kiel 28. kép. Az első vasúti pályaudvar Svájc területén 60 4.16. ábra. Vasúti híd a lagúnákon Velencében
