Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Új közlekedési eszköz születik - 4. Az elsők a kontinensen és Észak-Amerikában

Távol a nyugat-európai államoktól. Oroszországban készült el földrészünk következő, negyedik gőzüzemű vasútja.

Mint más országokban, a fa nyompálya, később pedig a vaspálya a bányákban kapott szerepet, kifejezetten a belső üzemi szállítások lebonyolításában. A közforgalmú vasút építésének gondolata csak az 1820-as években merült fel. de nemigen talált támogatókra. Sokan kétségbe vonták, hogy az Angliában jól bevált vasút az oroszországi éghajlaton, a zord téli viszonyok között is használható lenne. Emellett az országnak kiterjedt, nagy forgalmat lebonyolító vízi úthálózata volt. s természetesen a hajósok is féltették a kenyerüket. A legfőbb akadályt azonban az ipar fejletlen volta és a maradiság jelentette.

1834-ben Frantisek Anton Gerstner, aki. mint említettük. a Linz- Budweis Vasutat tervezte, meghívást kapott Oroszországba, hogy az uráli bányákról szakértői véleményt adjon. Ottani tartózkodása során javasolta I. Miklós cárnak, hogy Szentpétervár, Moszkva és Novgorod, valamint Odessza és Taganrog kö-22. kép.

Crampton rendszerű mozdony a Párizs—Strasbourg vonalról (1852)

4.9. ábra.

A francia vasúthálózat fejlődése

53