Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Új közlekedési eszköz születik - 4. Az elsők a kontinensen és Észak-Amerikában

4.1. ábra.

A Nürnberg—Fürth közötti vasút ünnepélyes megnyitása

4.2. ábra. Az „Adler"

Az angliai vasúti eredményeknek a német területen éppen a széttagoltság, a provinciális szemlélet, a csekély vállalkozási kedv és a vasút jövedelmezőségében való kétkedés miatt kezdetben mérsékelt visszhangja volt. És persze itt is felsorakoztak a vasút ellenfelei: a fuvarosok, a kocsmárosok, a nyergesek, a kovácsok, a kocsigyártók. Egy vezető polgármester például felfoghatatlannak tartotta, hogy egyesek vasutat akarnak építeni ott, ahol a postakocsik is jórészt üresen járnak. „Ha a pénzüket el akarják veszíteni mondotta —, úgy inkább rögtön dobják ki az ablakon.” A földesurak, a parasztok attól féltek, hogy a vasút révén csökken a mezőgazdasági termények ára; de féltették javaikat a „tüzes gép"-töl is. Egy

magas méltóságú úr azért nem akart vasutat, mert akkor minden suszter és szabó ugyanolyan gyorsan utazhat, mint ő.

Az orvosok és testiileteik egy része itt is óva intett a vasúttól, mondván, hogy az utasok egyfajta „delirium furiosum”-ot, tehát súlyos elmebajt kapnak a nagy sebességtől. De veszélyben vannak a robogó vonat nézői is, ezért legalábbis palánkot kell építeni a vonalak mentén. Az ilyen és hasonló vélemények a kormányokat is tartózkodóvá tették.

Volt azonban a vasútügynek néhány kimagasló alakja is. így már 1807-ben felvetette a bajor Joseph Baader (1764—1835) bányafőtanácsos a kereskedelmi kapcsolat kiépítését a Rajna és a Duna között, vasút

48

4.3. ábra.

Sínleerősítés a Nürnberg —Fürth Vasúton