Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Új közlekedési eszköz születik - 3. A gőzgéptől a gőzmozdonyig

11. kép. Trevithick „Fogjon meg. aki tud!" nevű mozdonyának bemutatója Londonban sor. széles nyilvánosság előtt. Fennmaradt egy levél az egyetlen hitelesnek tekinthető dokumentum az első gőzmozdony próbaútjáról amelyben mindjárt másnap maga a feltaláló számolt be a történtekről. „Tegnap — írja — teljesítettük az utat a géppel: tíz tonna vasat, öt vagont és 70 embert vittünk, akik az egész utazáson részt vettek. Körülbelül 9 mérföldet [14.5 km] tettünk meg 4 óra 5 perc alatt, de útközben néhány fát ki kellett vágni és több nagy szikladarabot eltávolítani. A gép, amikor működött, körülbelül 5 mérföldnyi utat tett meg egy óra alatt...” (kb. 8 km h). Trevithick sikere főleg arra vezethető vissza, hogy nagynyomású gőzgépet alkalmazott, amely biztosí­totta a vaspályán elvárható vonóerőt. Eredeti rajz ugyan nem maradt meg gépéről, de a korabeli leírások részleteiből nagy vonalakban rekonstruálható volt, milyen lehetett ez a mozdony (3. 14. ábra). A Trevi­­thick-féle stabil gőzgépnek egy változatát építették be. egyetlen hengerrel, amely a kazánban hosszirányban foglalt helyet, a tüztér és a tüzcső felett. A dugattyú egy keresztirányú tengelyt forgatott; ennek egyik vé­gére hatalmas lendkereket szereltek, míg a másik vé­gére fogaskereket. Az erőt a fogaskerék-gépezet vitte át a négy jármükerékre. A következő évben a northumberlandi szénmező tulajdonosa aki az újságban olvasott Trevithick gépének sikeréről — ugyancsak rendelt egy gépet a feltalálótól, amely ..Black Billy" néven vált ismertté. A mozdony hasonlított elődjére: Trevithick tervei alapján építette meg Stephenson egyik barátja. John Steel gépész Gatesheadben. A gépek nagy feltűnést keltettek. Például a Cumbri­an nevű lap 1804. február 24-i számában röviddel az első mozdony próbaútja után — azt írta. hogy a gép ezernyi olyan feladatot fog átvenni, amire addig még nem is gondoltak, és „kétségtelen, hogy a lovak száma nagyon lecsökken majd a királyságban..." A dicsőség azonban nem tartott sokáig. A további próbautak alkalmával a kőkockákra épített öntöttvas sínek összetöredeztek a mozdony alatt. Ezért mindkét gépet leállították és stabil gőzgépként használták. Trevithick ezután még egy kísérletet tett a gőzmoz­donnyal. A korábbiaknál kisebb és egyszerűbb gépet épített, egy függőleges hengerrel, amelyről hiányzott a nagy lendkerék és a bonyolult hajtómű. A moz­donynak a tréfás „Catch me who can" (Fogjon meg. aki tud!) nevet adta és 1808-ban Londonba vitte. A mai Euston pályaudvar közelében magas kerítéssel övezett körpályát építtetett, s a kíváncsi közönség eg> shilling belépődíjért tekinthette meg a műszaki cso­dát (11. kép), sőt külön díj ellenében a kocsikban is utazhatott. A belépőjegyre nyomtatott szöveg büsz­kén hirdette, hogy „A mechanikai erő legyőzi az állati sebességet”. Egy idő után azonban a mozdony kisik­lott és felborult. Nagyobb baj ugyan nem esett, de a konzervatív sajtó megvetéssel tért napirendre a pro­dukció felett. Sokan úgy tekintették az egészet, hogy a gép hiába hívta ki küzdelemre a lovakat alulma­radt. A feltalálót mindez végleg elkeseritette. s pénze sert lévén a további próbálkozásokra, lemondott a gőz­mozdonyok építéséről. Sok mindent megkísérelt ez­után. tele volt műszaki ötletekkel, de semmi sem sike­rült: a szívós kitartás éppúgy hiányzott belőle, mint az üzleti szellem. 1816-ban az anyagi csőd szélére kerül­vén Dél-Amerikába utazott szerencsét próbálni. Ka­landos élete vége felé. 1832-ben tért vissza Angliába, ahol egy évvel később. 62 éves korában, teljesen szegé­nyen halt meg. Noha életútját nem kísérte siker. Trevithicket. mint az első gőzmozdonyok zseniális megalkotóját méltán tartjuk számon a technikatörténet legnagyobbjai kö­zött. Trevithick mozdonyainak balsikerét mint láttuk — alapvetően az okozta, hogy a nagy tömegű jármű alatt a sínek összetöredeztek. A jármű és a pálya műszaki adottságai tehát nem voltak összhangban egymással. A lóvasút ebben az időben már jól használható, bevált eszköz volt. amelyben a pálya, a jármű és az állati vonóerő egységes rendszert alkotott. A gőzgép

Next

/
Oldalképek
Tartalom